A Föld levegőjének 1988. és 1999. közötti átlagos páratartalma látható a térképen. Mivel a levegő páratartalma arányos a hőmérséklettel a levegőben lemérhető vízpára koncentrációja szorosan összefügg az uralkodó hőmérséklettől.
A kép jól érzékelteti, hogy az egyenlítő felett a legnagyobb a hőmérséklet (piros és sárga színnel jelölve), sarkok felé szabályos gradiens van (zöld, kék lila színekkel jelölve). A hideg területek felett sokkal kisebb a páratartalom.
A levegő páratartalma elér egy telítettséget, annál több vízgőz nem képes normális nyomáson a levegőben maradni, kicsapódik, csapadék formájában a földfelszínre kerül. A telítettségi maximum természetesen hőmérsékletfüggő. Amikor a levegőből a vízgőz csapadék formájában kicsapódik, hő szabadul fel (az a hő, mely a víz elpárolgásakor belekerült a vízgőzbe), mely felmelegíti a levegőt, melynek eredményeképpen légáram indul, a meleg levegő felsőbb rétegek felé fog haladni. IIyen felmelegedésből adódó légáramok a viharok és hurrikánok kiinduló pontjai is.
A levegő páratartalma tehát nagyban befolyásolja a meteorológiai viszonyokat, történéseket.
A túl párás levegőt általában rosszul bírják az emberek, mert a levegő nagy páratartalma akadályozza az emberi test normális működését, az izzadságmirigyek kiürülését, megterheli a szervezetet.
Courtesy Cooperative Institute for Research in the Atmosphere, Colorado State University.