Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Helix aspersa |
Magyar név | Pettyes éticsiga |
Angol név | Garden snail [1] |
Rendszertani besorolás | |
- ország | Animalia (Állatok) [1] |
- törzs | Mollusca (Puhatestűek) [1] |
- osztály | Gastropoda (Csigák) [1] |
- rend | Pulmonata (Tüdőscsigák) [1] |
- család | Helicidae (Főcsigák) [1] |
- nemzetség/nem | Helix |
- faj | Helix aspersa |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | talaj, növény |
Fontosabb külső jegyek | A csiga háza: 25-40 mm átmérőjű, vékony, kemény barna, csíkos, 4-5 fordulatból álló, spirálisan felcsavarodott, kálcium-karbonát tartalmú. [1] Teste: puha, nyálkás, barnásszürke színű. A test vissza tud húzódni a házba. A fejen 2 pár visszahúzható tapogató. A nagyobb pár végén ülnek a szemek, a kisebb pár a szagló- és tapintószerv. Lábuk erősen ellaposodott, csúszó vagy hasláb. [2] |
Táplálkozás | Növényevő (gyümölcsfák, zöldségek, virágok és gabonafélék ). [2] |
Szaporodás | Hermafroditák. Hímnős állat, önterméketlen, ezért a megtermékenyítés kölcsönös. [2] |
Egyéb fontosabb jellemzők | Indikátor fajként alkalmazható a toxikus nehézfémek esetén. Pl.: ólom lerakódása a héjon. [2]
|
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | nincs [5][6][7][8][9][10] |
Szabvány típusa, száma | - |
Nem szabványos tesztmódszerek | Gomot de Vaufleury és F. Pihan munkája alapján, külső helyszínre való kihelyezés során a csiga külső héján megtapadt, illetve a szervezetében raktározódott nehézfémek vizsgálatán alapszik. [3] A módszer során figyelmbe vették:
Beeby, A., Eaves, S.L., 1983. Short-term changes in Ca, Pb, Zn and Cd concentrations in the garden snail Helix aspersa Müller from a central London car park. Environ. Pollut. 30, 233-244.
Berger, B., Dallinger, R., 1993. Terrestrial snails as quantitative indicators of environmental metal pollution. Environ. Monit. Assess. 25, 65-84
Berger, B., Dallinger, R., Thomaser, A., 1995. Quantification of metallothionein as a biomarker for cadmium exposure in terrestrial gastropods. Environ. Toxicol. Chem. 14, 781-791.
Coughtrey, P.J., Martin, M.H., 1976. The distribution of Pb, Zn, Cd and Cu within the Pulmonate mollusc Helix aspersa Müller. Oecologia (Berl.) 23, 315-322 . Coughtrey, P.J., Martin, M.H., 1977. The uptake of lead, zinc, cadmium and copper by the pulmonate mollusc, Helix aspersa Muller, and its relevance to the monitoring of heavy metal contamination of the environment. Oecologia (Berl.) 27, 65-74.
Elmslie, L., 1998. Humic acid: a growth factor for Helix aspersa Müller (Gastropoda: Pulmonata). J. Moll. Stud. 64, 400-401
Gomot, A., Gomot, L., Boukraa, S., Bruckert, S., 1989. Influence of soil on the growth of the land snail Helix aspersa. An experimental study of the absorption route for the stimulating factors. J. Moll. Stud. 55, 1-8.
Richmond, L., Beeby, A., 1992. A comparative study of lead uptake by three populations of the snails Helix aspersa Müller. Polish J. Environ. Stud. 1, 9-13. |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | Szennyezésmentes környezet, a hőmérséklet: 20+-2 °C, fényviszonyok: 18óra világos/ 6 óra sötét, páratartalom: 80-90%, táplálék: növények, zöldségek, gyümölcsök. [3] |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Elsődlegesen a fent nevezett Helix aspersával végeztek kísérletet, 2 hónapos tenyészettel dolgoztak. Érzékenységüket nem befolyásolta semmi a kihelyezésig. Fiziológiai állapotuk kiváló volt. A tesztek kiértékelése előtt összehasonlítást végeztek a vadon élő, nem tenyésztett csigákkal is.[3] |
Tesztorganizmus érzékenysége | Nehézfémekre [3] |
Tesztmódszer alkalmassága | talaj, víz és levegő [3] |
Tesztelés elve | Csigák alkalmazása fémszennyezés detektálására talajon, vízi környezetben, levegőben és vegetációban[3] |
Tesztmódszer leírása | 1 fajt alkalmazó, külső helyszínen végzendő, krónikus teszt. 2 hónapos csigákat alkalmaztak a kísérletben. A növekedési vizsgálathoz, lemérték a vizsgálatban résztvevő állatok súlyát a teszt indítása előtt. 30-30 tesztállatot helyeztek ki alj nélküli ketrecben 4 hetes kontaktidővel, 4 különböző helyen, az humán tevékenységektől távoli erdőn belül Franciaországban. A keteceket, úgy alakították ki, hogy megfelelő életteret biztosítottak a csigáknak, azonban lehetetlen volt számukra a szökés. A kísérletet júniusban végezték. A 4 hét alatt kapcsolat alakult ki a talajjal, növényekkel, levegővel, esővel. A kontroll állatok a laboratóriumban voltak ezalatt az idő alatt. PPA 60-as szenzor alkalmazásával mérték közben az ólomkoncentrációt a levegőben. [3] [4] A 4 hét után lemérték a csigák átlagos súlyát. Majd a csigákat megszabadították laboratóriumi körülmények között a házuktól, és a haslábukat, valamint a zsigeri szerveket megmérték, miután 60 °C-on szárítószekrényben kiszárították. Kadmium, réz, ólom, cink koncentrációját kaptuk meg a 30 tagos csoportból 5 állat lábában és zsigereiben mineralizált szövetekből. Atomabszorpciós spektrofotometriával történt az elemzés. Statisztikai analízist is végeztek, melyben összehasonlították a szervek átlagos súlyát a nehézfém koncentrációkkal különböző csoportokban, nem-paraméteres Mann-Withney U próbával. |
Mérési végpontok | Túlélő egyedek száma, növekedés, a puha szövet és a héj aránya. |
Vizsgálati végpontok | A csiga szervezetében a nehézfémek felhalmozódási koncentrációja (LOEC, NOEC, PNEC, MATC) [3] |
Méréshez szükséges műszerek | Spektrométer, szárítóberendezés (60 °C), boncoláshoz szükséges eszközök. [3] |
Tesztek időigénye | 4 hét [3] |
Egyéb | |
Megjegyzések | Az egyes fémeknél megfigyelhető, hogy eltérő a felszívódási idő. Ugyanazon idő alatt a rézből több, míg az ólomból kevesebb szívódott fel. Megállapítható, hogy azokkal a csigákkal lehet a leghitelesebb módon mérni, amelyek nem voltak kitéve fémszennyezésnek a tesztelés előtt. Cinket, kadmiumot és ólmot találtak az állat szervezetében, illetve a házán leülepedve. A fémek jobban szívódtak fel a zsigerekben, mint a haslábban, ezért külön kell vizsgálni a zsigereket és a lábat. Kétszer olyan nagy koncentrációt állapítottak meg az ólomból és a cinkből a zsigerekben, mint kadmiumból. A vad csigákkal való összehasonlítás alapján, elmondható, hogy a pettyes éticsiga sokkal érzékenyebb a nehézfém-szennyezéssel szemben, hiszen a vadon élő éticsigák szervezetében már adaptálódott a szennyezés így a későbbiekben már nem úgy hatott a szervezetére. A ragadozó állatoknál számolni kell azzal, hogy melyik állat mit fogyaszt el a csigából. (pl.: a pele csak a zsigereket eszi, más állat az egész csigát elfogyasztja.) Fontos, hogy a Helix aspersa faj több szempontból is érintkezik a szennyezőkkel, táplálkozik növényekkel, avarral, mikroorganizmusokkal, vízzel. Folyamatos a kapcsolat a szennyezőkkel azáltal, hogy a haslábuk a földön van, valamint a szennyezett levegőt lélegzik. A nyálkás test még inkább lehetővé teszi a szennyeződések felvételét. A csigákon keresztül lehet vizsgálni a szennyezők átjutását a talajról a következő trofitási szintekre, mivel elsődleges fogyasztókként vannak jelen az ökoszisztémában. Könnyű őket tenyészteni, kis méretük és könnyű kezelhetőségük miatt. Elterjedt állatfaj. [3] [4] |
[1] WIKIPEDIA –The Free Encylopedia http://en.wikipedia.org/wiki/Helix_aspersa
[2] University of California Agriculture & Naturel Resources http://www.ipm.ucdavis.edu/PMG/PESTNOTES/pn7427.html
[3] Growing snails used as sentinels to evaluate terrestrial
environment contamination by trace elements, Chemosphere 40 (2000) 275-284 http://144.206.159.178/ft/166/9833/189588.pdf
[4] National Center for Biotechnology Information
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10665417
[5] OECD szabványok:
[6] OCSPP (US-EPA) szabványok:
[7] ASTM szabványok:
http://www.astm.org/search/site-search.html?query=garden+snails&cartname=mystore
[8] ISO szabványok:
http://www.iso.org/iso/home/search.htm?qt=garden+snail&sort=rel&type=simple&published=on
[9] MSZ szabványok: (megjegyzés: a tanszéken sok elkérhető)
[10] DIN szabványok: