Helix aspersa

Tesztorganizmus neve

Latin név

Helix aspersa

Magyar név

Pettyes éticsiga

Angol név

Garden snail [1]

Rendszertani besorolás 

-          ország

Animalia (Állatok) [1]

-          törzs

Mollusca (Puhatestűek) [1]

-          osztály

Gastropoda (Csigák) [1]

-          rend

Pulmonata (Tüdőscsigák) [1]

-          család

Helicidae (Főcsigák) [1]

-          nemzetség/nem

Helix

-          faj

Helix aspersa

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

talaj, növény

Fontosabb külső jegyek

A csiga háza: 25-40 mm átmérőjű, vékony, kemény barna, csíkos, 4-5 fordulatból álló, spirálisan felcsavarodott, kálcium-karbonát tartalmú. [1] Teste: puha, nyálkás, barnásszürke színű.  A test vissza tud húzódni a házba. A fejen 2 pár visszahúzható tapogató. A nagyobb pár végén ülnek a szemek, a kisebb pár a szagló- és tapintószerv. Lábuk erősen ellaposodott, csúszó vagy hasláb. [2]

Táplálkozás

Növényevő (gyümölcsfák, zöldségek, virágok és gabonafélék ). [2]

Szaporodás

Hermafroditák. Hímnős állat, önterméketlen, ezért a megtermékenyítés kölcsönös. [2]

Egyéb fontosabb jellemzők

Indikátor fajként alkalmazható a toxikus nehézfémek esetén. Pl.: ólom lerakódása a héjon. [2]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

nincs [5][6][7][8][9][10]

Szabvány típusa, száma

-

Nem szabványos tesztmódszerek

Gomot de Vaufleury és F. Pihan munkája alapján, külső helyszínre való kihelyezés során a csiga külső héján megtapadt, illetve a szervezetében raktározódott nehézfémek vizsgálatán alapszik. [3]

A módszer során figyelmbe vették:

Beeby, A., Eaves, S.L., 1983. Short-term changes in Ca, Pb, Zn and Cd concentrations in the garden snail Helix aspersa Müller from a central London car park. Environ. Pollut. 30, 233-244.

Berger, B., Dallinger, R., 1993. Terrestrial snails as quantitative indicators of environmental metal pollution. Environ. Monit. Assess. 25, 65-84

Berger, B., Dallinger, R., Thomaser, A., 1995. Quantification of metallothionein as a biomarker for cadmium exposure in terrestrial gastropods. Environ. Toxicol. Chem. 14, 781-791.

Coughtrey, P.J., Martin, M.H., 1976. The distribution of Pb, Zn, Cd and Cu within the Pulmonate mollusc Helix aspersa Müller. Oecologia (Berl.) 23, 315-322

.

Coughtrey, P.J., Martin, M.H., 1977. The uptake of lead, zinc, cadmium and copper by the pulmonate mollusc, Helix aspersa Muller, and its relevance to the monitoring of heavy metal contamination of the environment. Oecologia (Berl.)

27, 65-74.

Elmslie, L., 1998. Humic acid: a growth factor for Helix aspersa Müller (Gastropoda: Pulmonata). J. Moll. Stud. 64, 400-401

Gomot, A., Gomot, L., Boukraa, S., Bruckert, S., 1989.

Influence of soil on the growth of the land snail Helix

aspersa. An experimental study of the absorption route for the stimulating factors. J. Moll. Stud. 55, 1-8.

Richmond, L., Beeby, A., 1992. A comparative study of lead

uptake by three populations of the snails Helix aspersa

Müller. Polish J. Environ. Stud. 1, 9-13.

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

Szennyezésmentes környezet, a hőmérséklet: 20+-2 °C, fényviszonyok: 18óra világos/ 6 óra sötét, páratartalom: 80-90%, táplálék: növények, zöldségek, gyümölcsök. [3]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Elsődlegesen a fent nevezett Helix aspersával végeztek kísérletet, 2 hónapos tenyészettel dolgoztak. Érzékenységüket nem befolyásolta semmi a kihelyezésig. Fiziológiai állapotuk kiváló volt. A tesztek kiértékelése előtt összehasonlítást végeztek a vadon élő, nem tenyésztett csigákkal is.[3]

Tesztorganizmus érzékenysége

Nehézfémekre [3]

Tesztmódszer alkalmassága

talaj, víz és levegő [3]

Tesztelés elve

Csigák alkalmazása fémszennyezés detektálására talajon, vízi környezetben, levegőben és vegetációban[3]

Tesztmódszer leírása

 1 fajt alkalmazó, külső helyszínen végzendő, krónikus teszt. 2 hónapos csigákat alkalmaztak a kísérletben. A növekedési vizsgálathoz, lemérték a vizsgálatban résztvevő állatok súlyát a teszt indítása előtt. 30-30 tesztállatot helyeztek ki alj nélküli ketrecben 4 hetes kontaktidővel, 4 különböző helyen, az humán tevékenységektől távoli erdőn belül Franciaországban. A keteceket, úgy alakították ki, hogy megfelelő életteret biztosítottak a csigáknak, azonban lehetetlen volt számukra a szökés. A kísérletet júniusban végezték. A 4 hét alatt kapcsolat alakult ki a talajjal, növényekkel, levegővel, esővel.  A kontroll állatok a laboratóriumban voltak ezalatt az idő alatt. PPA 60-as szenzor alkalmazásával mérték közben az ólomkoncentrációt a levegőben. [3] [4]

A 4 hét után lemérték a csigák átlagos súlyát.

Majd a csigákat megszabadították laboratóriumi körülmények között a házuktól, és a haslábukat, valamint a zsigeri szerveket megmérték, miután 60 °C-on szárítószekrényben kiszárították. Kadmium, réz, ólom, cink koncentrációját kaptuk meg a 30 tagos csoportból 5 állat lábában és zsigereiben mineralizált szövetekből. Atomabszorpciós spektrofotometriával történt az elemzés. Statisztikai analízist is végeztek, melyben összehasonlították a szervek átlagos súlyát a nehézfém koncentrációkkal különböző csoportokban, nem-paraméteres Mann-Withney U próbával.  

Mérési végpontok

Túlélő egyedek száma, növekedés, a puha szövet és a héj aránya.

Vizsgálati végpontok

A csiga szervezetében a nehézfémek felhalmozódási koncentrációja (LOEC, NOEC, PNEC, MATC) [3]

Méréshez szükséges műszerek

Spektrométer, szárítóberendezés (60 °C), boncoláshoz szükséges eszközök. [3]

Tesztek időigénye

4 hét [3]

Egyéb 

Megjegyzések

Az egyes fémeknél megfigyelhető, hogy eltérő a felszívódási idő. Ugyanazon idő alatt a rézből több, míg az ólomból kevesebb szívódott fel. Megállapítható, hogy azokkal a csigákkal lehet a leghitelesebb módon mérni, amelyek nem voltak kitéve fémszennyezésnek a tesztelés előtt. Cinket, kadmiumot és ólmot találtak az állat szervezetében, illetve a házán leülepedve. A fémek jobban szívódtak fel a zsigerekben, mint a haslábban, ezért külön kell vizsgálni a zsigereket és a lábat. Kétszer olyan nagy koncentrációt állapítottak meg az ólomból és a cinkből a zsigerekben, mint kadmiumból.

A vad csigákkal való összehasonlítás alapján, elmondható, hogy a pettyes éticsiga sokkal érzékenyebb a nehézfém-szennyezéssel szemben, hiszen a vadon élő éticsigák szervezetében már adaptálódott a szennyezés így a későbbiekben már nem úgy hatott a szervezetére.

 A ragadozó állatoknál számolni kell azzal, hogy melyik állat mit fogyaszt el a csigából. (pl.: a pele csak a zsigereket eszi, más állat az egész csigát elfogyasztja.) Fontos, hogy a Helix aspersa faj több szempontból is érintkezik a szennyezőkkel, táplálkozik növényekkel, avarral, mikroorganizmusokkal, vízzel. Folyamatos a kapcsolat a szennyezőkkel azáltal, hogy a haslábuk a földön van, valamint a szennyezett levegőt lélegzik. A nyálkás test még inkább lehetővé teszi a szennyeződések felvételét.

A csigákon keresztül lehet vizsgálni a szennyezők átjutását a talajról a következő trofitási szintekre, mivel elsődleges fogyasztókként vannak jelen az ökoszisztémában.

Könnyű őket tenyészteni, kis méretük és könnyű kezelhetőségük miatt. Elterjedt állatfaj. [3] [4]