Skip to main content

Szaglás

Source of the photo
http://mococo.freeblog.hu/page/2/
Author of the description
Gruiz Katalin

Érzékszervi vizsgálatok

A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti. A legösszetettebb vegyi érzékelési mód. A gerincesek szaglóreceptorai rendszerint az orrban helyezkednek el. A szagérzet az evolúciós értelemben régi agyterületeken keletkezik. Ezeken a helyeken történik a belélegzett levegő és az ételek aromáinak elemzése.

A szagok körülvesznek, hatással vannak a mindennapjainkra, veszélyhelyzetre figyelmeztetnek (pl. gázszivárgás), az ételek ízéhez kapcsolódva fokozzák a gasztronómiai élvezetet. A kémiai molekuláknak nincs szaga csak az agyunk dolgozza fel a kémiai ingert és azonosítja a forrást.

Szagokat érzünk, ha a szaganyag:

- illékony (pl. a sók nem illékonyak), odoráns és részecskéje „mozgásban” van, a levegővel eljut a szaglóhámig (szippantás, szimatolás);

- általában funkciós csoportot tartalmaz (pl. –SH, –SR, –CHO, >CO, CH2OH, –COOR, stb -ozmofor csoportok);

- zsíroldékony: feloldódik a szaglóhám váladékában, így eljut a receptorsejtekhez (nátha gátolja a szaganyag beoldódását a receptorsejtek közé).

 

Vegyület

Szagjellege

Képlete

Formaldehid

orrfacsaró, szúrós

HCHO

Acetaldehid

szúrós

CH3CHO

Ecetsav ecet

szúrós

CH3COOH

Valeriánsav

testszagú

CH3(CH2)3COOH

Ammónia

szúrós, maró, rothadás

NH3

Széndiszulfid

édeskés, kloroform jellegű

CS2

Hexaklóretán

kámfor

C2Cl6

Butilmerkaptán

görényszag

CH3(CH2)3SH

Hidrogénszulfid

záptojás

H2S

Fenol

erősen édes, édeskés szagú

C6H5OH

 

A receptorhoz való kötődést és a küldött információt a molekula tulajdonságai szabják meg: mérete, alakja, szerkezete, felszíni szerkezete, töltése.

A szaghatás mérése az olfaktometria. Ezzel a módszerrel a szagkoncentrációt határozzák meg emberi érzékszervi vizsgálat során. A szagmintát áramló tiszta levegőhöz keverik különböző koncentrációban a szagészlelésig. A szagészlelésnek 3 fokozatata van. A szagkoncentráció mértékétől függően megkülönböztetünk

  1. szagészlelési (éppen érezzük a szagot),
  2. szagazonosítási (felismerjük a szagot),
  3. kellemetlenségi küszöböt.

Szaghatás mérése és érzékelése (olfaktometria):

–  emberi ORR (szabvány szerint)

– referencia anyag az n–butanol szagküszöbének meghatározása alapján választják ki a „mérő-orrokat”.

- Mérrőorr 20-80 ppb között kell érzékelnie az n-butanolt.