A kalcium egy kémiai elem. Puha, könnyű fém. A természetben vegyületek formájában fordul elő. (Vegyület azt jelenti, hogy egy elem más elemekkel összekapcsolódik és így mindkét eredeti elemtől eltérő tulajdonságú anyagot ad.) A kalcium ásványokban és kőzetekben található. Leggyakoribb kőzete a mészkő, ami hegyeink egy részét pl.: Bükk-hegységet alkotja. A hegyeket alkotó mészkő őstengeri mészvázas állatokból alakult ki. A mészvázas állatokból a földtörténet sok millió éve alatt vastag tengeri üledék alakult ki. Amikor hatalmas földrengések és földmozgások kialakították a hegyeket, akkor az ősi tengeri üledékből felgyűrődött hegyek lettek.
A kalcium nem csak a kőzetekben fordul elő, hanem az élőlényekben is. A kalcium úgynevezett biogén elem, ami azt jelenti, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, mert részt vesz a szervezet felépítésében. A gerincesek testében a csontokat és a fogakat alkotják a kalcium sói, de előfordul az izmokban és a vérben is. Más élőlényeknek a vázát alkotja, ilyen például a tojáshéj, a csigaház, a kagylóhéj. Az elpusztult korallok vázai felhalmozódnak és a tengerekben korallzátonyokat alkotnak.
A kalcium az emberek táplálkozásában fontos szerepet tölt be, főként gyerekkorban a csontok és fogak fejlődésében. A kalcium fő forrása a tej és a tejtermékek, de nagymennyiségben fordul elő a növények leveleiben és magvaiban, a dióban, zabpehelyben és néhány ásványvízben. A kalcium felvételét segíti a D vitamin, amely az egészséges szervezetben termelődik, ha napfény éri a szervezetet, de ha nem akkor D-vitamin hiány alakulhat ki. A D-vitamin hiánya angolkórhoz, idősebb korban csontritkuláshoz (a csontok szövetének megritkulásához) vezet.