Fenantrén

Source of the photo
Dr. Roland Lindh, Dept. of Chemical Physics, University of Lund, Sweden.
Author of the description
Berbekár Éva

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA

Név
IUPAC név

Fenantrén
4,5-diazafenantrén

Vegyületcsoport

policiklusos aromás szénhidrogén

CAS szám

85-01-8

Molekulaképlet

C14H10

Megjelenés

Fehér színű fluoreszcens por [5]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Festékek, műanyagok, növényvédőszerek, robbanóanyagok és gyógyszerek gyártása során alkalmazzák. Általában azonban melléktermékként keletkezik (pl. szén, olaj, földgáz, szemét tökéletlen égetése során keletkezik, illetve a cigarettafüstben is jelen van). [2] [10]

Elsődleges hatás

A phenanthrenequinone alapanyaga, ezt használják festékek és növényvédőszerek gyártásánál. [2]

Mellékhatások

Állatkísérletek alapján rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet okoz, továbbá károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

178,23 g/mol

Sűrűség

1,063 g/cm3 [1]

Olvadáspont

99 °C [1]

Forráspont

340 °C [1]

Gőznyomás

1.8+0.1 x 10-2 Pa(25°C-on) [7]

Vízoldhatóság

7.2 x 10-3 mmol / l [7]

Stabilitás

Stabil (stabilabb, mint lineárisan kondenzált izomerje, az antracén)
Felezési ideje 16-200 nap (aerob talajteszt esetén) [3]

Hidrolízis

Nem hidrolizál

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

2.7 x 10-4 Atm.m3 / mol [7]

Kow

log (Kow) = 4,55 [3]

Koc  [l/kg]

log (Koc) = 4,47 (szerves szén) [3]

pKa

-

BCF, biokoncentráció

Kagylóknál: 880 [3]
Daphniáknál: log(BCF) = 2,51 [3]

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Magas hőmérsékletű oxigéndús égéssel elbontható széndioxiddá és vízzé.

Biodegradálhatóság és
metabolitok

A fenantrén talajban történő biodegradációjának két útja ismert. A naftalinhoz és a ftaláthoz hasonlóan bontják le a mikroogranizmusok a fenantrént. [9]
A fenantrén lebontási térképe, amelyen a lebontási utak szerepelnek (feltüntetve a metabolitokat és a lebontást végző mikroorganizmusokat) az alábbi honlapon tekinthető meg:
http://umbbd.msi.umn.edu/pha/pha_map.html

 

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

A határértékeket általában a teljes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) csoportjára adják meg, ezek közül azonban gyakran kiemelik a benz(a)pirén vegyületet, mert ez a legveszélyesebb PAH vegyület. Külön fenantrénre nem vonatkoznak határértékek Magyarországon, ezért alább a PAH-okra vonatkozó határértékek kerültek összegyűjtésre.
Szennyezettségi határérték földtani közegre 1 μg PAH/kg szárazanyag(K1 csoport) (6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet)
Átvételi határkoncentráció közvetlenül a hulladékból elvégzett vizsgálatokhoz inerthulladék-lerakó esetében PAH-okra 1 mg/kg (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet)
A felszíni ivóvízbázis szennyezettségi határértékei kezelési kategóriák szerint PAH-okra:
A1 0.0002 mg/l
A20.0002 mg/l
A30.001 mg/l

Ahol:
A1 = Egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés.
A2 = Normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés.
A3 = Intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés.
(6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet)

A felszíni vizekre meghatározott környezetminőségi határértékek (EQS): A poliaromás szénhidrogének elsőbbségi anyagcsoportja esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre (0,05 μg/l) meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén (0,003 μg/l) és a benzo[g,h,i] perilén (0,002 μg/l) összegére meghatározott EQS-t. (10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet)

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

-

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A vízi élőlényekre káros hatással van a fenantrén.

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Kagylóknál: ED50 = 30,7 mg/kg [3]
Rhepoxynius abronius: LC50 = 3,68 mg/kg [6]
Hyalella azteca: LC50 = 3,5 mg/kg [6]
Leuciscus idus (aranykeszeg) esetén: LC50 = 28 μM [6]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

Diporeia spp. esetén: LOED = 71 mg/kg [6]
Oncorhynchus mykiss (pisztráng) esetén: LOED = 30 μM [6]Leuciscus idus (aranykeszeg) esetén: NOED = 88 mg/kg [6]
Oreochromis niloticus (nílusi hal): NOEC = 19,6 [6]

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Állatkísérletek alapján rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet okoz, továbbá károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Eisenia foetida LC50 = 838 mg/kg [11]
Egér: LD50 = 700 mg/kg (orális) [12]
Patkány: LD50 = 2700 mg/kg (orális) [12]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

 

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

Az emberekre való káros hatása a fenantrénnak nem igazolt, azonban az állatkísérletek alapján arra következtethetünk, hogy okozhat rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet, illetve károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

A fenantrén (a többi PAH-hoz hasonlóan) elsősorban légzéssel kerül a szervezetbe, azonban orálisan, illetve dermálisan is a szervezetbe kerülhet. A fenantrén a szervezetbe kerülés után szétterjed és a zsírszövetekben tud megtapadni. Pár nap után azonban távozik a vizelettel vagy a széklettel. [2]

Endokrin rendszert károsító

-

Immunrendszert károsító

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Szövetkárosító

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Mutagén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Karcinogén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Reprotoxikus, teratogén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Akut toxicitási adatok (LD50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

-

EGYÉB JELLEMZŐK

 

 

- nincs adat

Source of description

[1] US EPA Chemical-Specific Summary Tables

[2] US EPA Phenanthrene

[3] US EPA Bioaccumulation Summary

[4] Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR). Public Health Statement, Polycyclic Aromatic Hydrocarbons. Atlanta, GA: U.S. Department of Health and Human Services, 1990.

Faust, Rosmarie A., Oak Ridge National Laboratory, Chemical Hazard Evaluation Group. Toxicity Summary for Phenanthrene. Oak Ridge, TN:1993.

[5] http://msds.chem.ox.ac.uk/PH/phenanthrene.html

[6] http://www.epa.gov/osw/hazard/wastemin/minimize/factshts/phenanth.pdf

[7] http://chrom.tutms.tut.ac.jp/JINNO/DATABASE/05phenanthrene.html

[8] http://www.sciencelab.com/msds.php?msdsId=9926453

[9] http://umbbd.msi.umn.edu/pha/pha_map.html

[10] http://www.chemicalland21.com/industrialchem/organic/PHENANTHRENE.htm

[11] Jennifer R. McKelvie, David M. Wolfe, Magda Celejewski, André J. Simpson and Myrna J. Simpson (2010) Correlations of Eisenia fetida metabolic responses to extractable phenanthrene concentrations through time , Environmental Pollution, Volume 158, Issue 6, Pages 2150-2157

[12] Safety data for phenanthrene (http://msds.chem.ox.ac.uk/PH/phenanthrene.html)