Fenantrén

Fenantrén

Kép forrása: 
Dr. Roland Lindh, Dept. of Chemical Physics, University of Lund, Sweden.
Leírás szerzője: 
Berbekár Éva
Fenantrén

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA

Név
IUPAC név

Fenantrén
4,5-diazafenantrén

Vegyületcsoport

policiklusos aromás szénhidrogén

CAS szám

85-01-8

Molekulaképlet

C14H10

Megjelenés

Fehér színű fluoreszcens por [5]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Festékek, műanyagok, növényvédőszerek, robbanóanyagok és gyógyszerek gyártása során alkalmazzák. Általában azonban melléktermékként keletkezik (pl. szén, olaj, földgáz, szemét tökéletlen égetése során keletkezik, illetve a cigarettafüstben is jelen van). [2] [10]

Elsődleges hatás

A phenanthrenequinone alapanyaga, ezt használják festékek és növényvédőszerek gyártásánál. [2]

Mellékhatások

Állatkísérletek alapján rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet okoz, továbbá károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

178,23 g/mol

Sűrűség

1,063 g/cm3 [1]

Olvadáspont

99 °C [1]

Forráspont

340 °C [1]

Gőznyomás

1.8+0.1 x 10-2 Pa(25°C-on) [7]

Vízoldhatóság

7.2 x 10-3 mmol / l [7]

Stabilitás

Stabil (stabilabb, mint lineárisan kondenzált izomerje, az antracén)
Felezési ideje 16-200 nap (aerob talajteszt esetén) [3]

Hidrolízis

Nem hidrolizál

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

2.7 x 10-4 Atm.m3 / mol [7]

Kow

log (Kow) = 4,55 [3]

Koc  [l/kg]

log (Koc) = 4,47 (szerves szén) [3]

pKa

-

BCF, biokoncentráció

Kagylóknál: 880 [3]
Daphniáknál: log(BCF) = 2,51 [3]

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Magas hőmérsékletű oxigéndús égéssel elbontható széndioxiddá és vízzé.

Biodegradálhatóság és
metabolitok

A fenantrén talajban történő biodegradációjának két útja ismert. A naftalinhoz és a ftaláthoz hasonlóan bontják le a mikroogranizmusok a fenantrént. [9]
A fenantrén lebontási térképe, amelyen a lebontási utak szerepelnek (feltüntetve a metabolitokat és a lebontást végző mikroorganizmusokat) az alábbi honlapon tekinthető meg:
http://umbbd.msi.umn.edu/pha/pha_map.html

 

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

A határértékeket általában a teljes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) csoportjára adják meg, ezek közül azonban gyakran kiemelik a benz(a)pirén vegyületet, mert ez a legveszélyesebb PAH vegyület. Külön fenantrénre nem vonatkoznak határértékek Magyarországon, ezért alább a PAH-okra vonatkozó határértékek kerültek összegyűjtésre.
Szennyezettségi határérték földtani közegre 1 μg PAH/kg szárazanyag(K1 csoport) (6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet)
Átvételi határkoncentráció közvetlenül a hulladékból elvégzett vizsgálatokhoz inerthulladék-lerakó esetében PAH-okra 1 mg/kg (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet)
A felszíni ivóvízbázis szennyezettségi határértékei kezelési kategóriák szerint PAH-okra:
A1 0.0002 mg/l
A20.0002 mg/l
A30.001 mg/l

Ahol:
A1 = Egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés.
A2 = Normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés.
A3 = Intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés.
(6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet)

A felszíni vizekre meghatározott környezetminőségi határértékek (EQS): A poliaromás szénhidrogének elsőbbségi anyagcsoportja esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre (0,05 μg/l) meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén (0,003 μg/l) és a benzo[g,h,i] perilén (0,002 μg/l) összegére meghatározott EQS-t. (10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet)

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

-

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A vízi élőlényekre káros hatással van a fenantrén.

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Kagylóknál: ED50 = 30,7 mg/kg [3]
Rhepoxynius abronius: LC50 = 3,68 mg/kg [6]
Hyalella azteca: LC50 = 3,5 mg/kg [6]
Leuciscus idus (aranykeszeg) esetén: LC50 = 28 μM [6]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

Diporeia spp. esetén: LOED = 71 mg/kg [6]
Oncorhynchus mykiss (pisztráng) esetén: LOED = 30 μM [6]Leuciscus idus (aranykeszeg) esetén: NOED = 88 mg/kg [6]
Oreochromis niloticus (nílusi hal): NOEC = 19,6 [6]

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Állatkísérletek alapján rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet okoz, továbbá károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Eisenia foetida LC50 = 838 mg/kg [11]
Egér: LD50 = 700 mg/kg (orális) [12]
Patkány: LD50 = 2700 mg/kg (orális) [12]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

 

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

Az emberekre való káros hatása a fenantrénnak nem igazolt, azonban az állatkísérletek alapján arra következtethetünk, hogy okozhat rákot, szaporodási illetve születési rendellenességet, illetve károsíthatja a bőrt és az immunrendszert. [2]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

A fenantrén (a többi PAH-hoz hasonlóan) elsősorban légzéssel kerül a szervezetbe, azonban orálisan, illetve dermálisan is a szervezetbe kerülhet. A fenantrén a szervezetbe kerülés után szétterjed és a zsírszövetekben tud megtapadni. Pár nap után azonban távozik a vizelettel vagy a széklettel. [2]

Endokrin rendszert károsító

-

Immunrendszert károsító

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Szövetkárosító

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Mutagén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Karcinogén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Reprotoxikus, teratogén

igen (állatkísérletek alapján) [2]

Akut toxicitási adatok (LD50)

-

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

-

EGYÉB JELLEMZŐK

 

 

- nincs adat

Szerző által felhasznált források: 

[1] US EPA Chemical-Specific Summary Tables

[2] US EPA Phenanthrene

[3] US EPA Bioaccumulation Summary

[4] Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR). Public Health Statement, Polycyclic Aromatic Hydrocarbons. Atlanta, GA: U.S. Department of Health and Human Services, 1990.

Faust, Rosmarie A., Oak Ridge National Laboratory, Chemical Hazard Evaluation Group. Toxicity Summary for Phenanthrene. Oak Ridge, TN:1993.

[5] http://msds.chem.ox.ac.uk/PH/phenanthrene.html

[6] http://www.epa.gov/osw/hazard/wastemin/minimize/factshts/phenanth.pdf

[7] http://chrom.tutms.tut.ac.jp/JINNO/DATABASE/05phenanthrene.html

[8] http://www.sciencelab.com/msds.php?msdsId=9926453

[9] http://umbbd.msi.umn.edu/pha/pha_map.html

[10] http://www.chemicalland21.com/industrialchem/organic/PHENANTHRENE.htm

[11] Jennifer R. McKelvie, David M. Wolfe, Magda Celejewski, André J. Simpson and Myrna J. Simpson (2010) Correlations of Eisenia fetida metabolic responses to extractable phenanthrene concentrations through time , Environmental Pollution, Volume 158, Issue 6, Pages 2150-2157

[12] Safety data for phenanthrene (http://msds.chem.ox.ac.uk/PH/phenanthrene.html)