Dévai Gábor

A Pécsi-víz és vízgyűjtőjének modellezése HEC-HMS-ben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar

 -A PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszéke egy kutatás keretében vizsgálta a Pannon Hőerőmű vízgazdálkodását. A kutatás fő célja a jelenlegi vízforgalmi rendszer gazdaságosabbá tételének kidolgozása volt. A kutatáson belül külön területet jelentett az alternatív vízszerzési módok feltárása és elemzése. Ebbe a kutatásba TDK-hallgatóként kapcsolódtam be. Kutatási feladatként a Pécsi-víz – mint az erőmű részére lehetséges vízkivételi forrás – vízjárásának elemzését kaptam meg. A Pécsi-vizet tápláló jelentős mennyiségű karsztvíz és talajvíz készletek és mesterséges felszíni vízbevezetések jelentősen bonyolítják a vízfolyás pécsi-szakaszának vízjárását. Ezért az előzetes adatelemzések után a kutatási területemet a felszíni lefolyásból közvetlenül képződő gyorslevonulású árhullámok elemzésére szűkítettük. Kutatási munkám során úgy döntöttem, hogy a kapott feladat mai kornak megfelelő színvonalú feldolgozása felszíni lefolyás modellezéssel lehetséges. Ezért egy egydimenziós felszíni lefolyási modell felállítását tűztem ki célul, mely alkalmas az extrém csapadékokra adott válaszesemények vizsgálatára. A TDK munkaként kezdett kutatásomat, jelen szakdolgozat keretében folytattam. A kutatási eredményeimet a PTE-PMMK 2008. TDK konferenciáján (1. helyezet) és a XXIX OTDK-n mutattam be (dicséret), melyet jelen szakdolgozatban fejlesztettem tovább.

 -A dolgozat első jól elkülönülő részében a szükséges adatok beszerzése, azok bemutatása történt meg, pl.: a vízgyűjtő lehatárolás a Pécsi-víz egy adott keresztszelvényére, a vízgyűjtő fő jellemzőinek megadása, a jellemző csapadékviszonyok bemutatása stb. Számos konzultáció eredményeképp sikerült jelentős mennyiségű adatot beszerezni, a Dél-Dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságról, a Pécsi Vízitársulattól, és a Pellérdi Halgazdaságtól. A bemutatott személyes egyeztetéseken túl, helyszíni bejárásokon mértem fel számos jellemző szelvényben a mellékvízfolyások geometriai jellemzőit.  A modell kalibrációjához a Dél-Dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság által üzemeltetett vízhozam mérő állomás adatait használtam fel, mely a Pécsi-víz 35+925 km. szelvényében van telepítve.  A szakdolgozat ezen fejezetében esik szó a mérőállomás méréseiből generált vízhozam-idő sorok bemutatásáról, azok AWK programban történt numerikus korrekciójáról is, melyre legfőképp a Pellérdi –szennyvíztisztító  kibocsátásának jelentős vízjárásra gyakorolt hatása miatt volt szükség.

 -A dolgozatom második felében a rendelkezésemre álló adatok segítségével egy egyszerűsített elő paraméterezés történt, melynek segítségével a később felállításra került modell beállításai ellenőrizhetőek voltak, illetve segítséget nyújtottak a modell elő paraméterezéséhez. Az elő paraméterezéshez számos kiegészítő modell is felépítésre került, melyeket Arc Gis-ben hoztam létre, úgy mint az összegyülekezési idő modellek, amik  többsége geo-térinformatikai adatok kinyerésére alkalmas. 

 -A modell kalibrálásához kiválasztásra került a vizsgált időszakból 12 darab tetszőlegesen választott csapadékesemény, ezek szeparálása, és bemutatás is még itt történt. A kiválasztás során szerepet játszott ezen események csapadék fedettségi viszonyainak feltárhatósága, amihez a rendelkezésemre álló kompozit radar képeket használtam Arc Gis- ben geo-referálásra.

 -A dolgozat utolsó szakaszában a HEC-HMS felszíni lefolyási modellező program általános bemutatása szerepel, továbbá a modell felépítés szakaszai, és futtatása. A modell felépítésének módját részleteiben tárgyalom, közlöm a futtatások eredményeit, azok hiányosságait, és a hiányosságok, pontatlanságok okait. A dolgozatom végén kitérek a modell továbbfejlesztésének irányaira is, melyet a jövőben el is szeretnék végezni. A kutatási munkám folytatását és a modell finomítását a jövőben fontos feladatomnak tartom.