Élő mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata

Zsírtalanított tárgylemez közepére egy csepp steril vizet vagy fiziológiás konyhasóoldatot juttatunk. Vörös izzásig végzett hevítéssel sterilezett és lehűtött oltótűvel vagy kaccsal mintát veszünk a vizsgálandó mikrobatenyészetből és ezt egyenletesen elkeverjük a tárgylemezen lévő vízcseppben. A mikrobát tartalmazó cseppet fedőlemezzel buborékmentesen lefedjük, a fedőlemez alól kibuggyanó folyadékot szűrőpapírcsíkkal felitatjuk. 

Függőcsepp készítésével az élő mikrobákat tápoldatban, természetes környezetükben lehet vizsgálni. A módszer jól alkalmazható a mozgásjelenségek és a szaporodás tanulmányozására. A preparátum elkészítéséhez egy vájt tárgylemez mélyedésének szélét körbekenjük vazelinnel. Egy nagyméretű fedőlemezt (24× 24 mm) Cornett-csipeszbe fogva, lángon háromszor áthúzunk. A fedőlemez leégetett lapjára egy kacsnyi, vagy kihúzott végű pipettából egy kis csepp vizsgálandó mintát juttatunk, a fedőlemezt gyorsan megfordítjuk és az előkészített, vájt tárgylemez mélyedésére helyezzük. A vájat szélénél a fedőlemezt óvatosan megnyomjuk a légmentes zárás érdekében.

A vitális festést akkor használjuk, ha az élő sejtek és a környezet között kicsi a fényelnyelési különbség és ezért a sejtek közönséges fénymikroszkóppal nehezen láthatóak. A mikroorganizmusokat olyan híg szinezék oldatokba szuszpendáljuk, amelyek egy ideig nem pusztítják el a sejteket, de a sejt plazmája a színezéket kismértékben felveszi. Ez az eljárás felhasználható az élő és holt sejtek arányának megállapítására. A megkülönböztetés azon alapul, hogy az élő sejtek jelentősen lasabban veszik fel a színezéket, mint a holt sejtek.

A mikrokultúrák vizsgálatát elsősorban fonalas gombák tanulmányozására használjuk. A mikrokultúrát úgy készítjük, hogy lángban háromszor áthúzott nagy fedőlemez közepére megolvasztott táptalajt cseppentünk és beoltjuk a vizsgálandó kultúrával. A fedőlemezt a mintával lefelé fordítva  egy vájt tárgylemez mélyedésére helyezzük úgy, hogy a vájat ne legyen teljesen lezárva. A vájat szélét helyenként vazelinnel megkenjük. A preparátumot petricsészébe tesszük és mellé megnedvesített szűrőpapírt helyezünk. 24-48 órán át 30°C-on inkubáljuk, majd mikroszkóppal vizsgáljuk a készítményt.

A tusba ágyazással végzett negatív festés elsősorban baktériumok tokképzésének kimutatására szolgál. Higított tusból 1-2 kacsnyit zsírtalanított tárgylemezre viszünk és az így képzett cseppben elkeverjük a vizsgálandó mikroba sejtjeit. A mikroszkópos képen szürke alapu látótérben látszanak a sejtek, amelyek körül a nyálkás tok fényes udvarként jelenik meg.