Rendszertani besorolás:
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Főcsigák (Helicidae)
Alcsalád: Helicinae
Nemzetség: Helicini
Nem: Helix
Faj: Helix pomatia
Elterjedése:
A következő országokban őshonos: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok. Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.
Élőhelye:
Ritkás, nedves talajú lombos erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok.
Morfológia, felépítés:
A csigák feje kicsi, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. A tapogatók felületén mechanoreceptorok, a tapogató végén fényérzékelő sejtek találhatóak. Lábuk ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, teszi a hasláb felszínét síkossá, ezen képes csak az állat továbbcsúszni. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.
Az éti csiga legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház. A csigaház többrétegű, legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.
Táplálkozás:
Az éti csiga növényevő, a nővényi részeket reszelőnyelvükkel őrlik meg. Kerti nővényinket is megdézsmálja, ezért közvetlenül az ember számára kártevőnek minősül (ha nem számítjuk a csigát magát mint tápanyagforrást).
Szaporodás:
Az éti csigák hímnősek, de a peterakáshoz partnerre van szükségük. Párzáskor mindkét csiga megtermékenyül. Petéiket kicsi lyukakba helyezik a talajba, amelyeket azonnal betemetnek és elegyengetnek, ezért a csigafészkek nehezen észreveheőek.
Szerepe az ökoszisztémában:
Mint a talaj feszínén élő növényevő humuszképzőként is jelentős, de mind a peték mind a kifejlett állat sok állat számára tápanyagforrást jelent. Nem utolsó sorban az ember is fogyasztja.
Veszélyeztetettség:
Védett állat Magyarországon (!), eszmei értéke 2000 Ft. Az éti csiga gyűjtése csak a meghatározott időszakban legális, természetvédelmi területeken ilyenkor is tilos!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csig%C3%A1k
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ti_csiga
http://www.greenmania.eu/knowledge-base/endangeredspecies/eti-csiga-helix-pomatia/
http://probalkozas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=483766
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100416/eti-csiga-szezon-feldolgozas-francia-torok-export