A baktériumok világán belül a Firmicutes törzsbe tartozó baktériumok. Két legismertebb csoportjuk a Gram pozitív spóraképző pálcák és kokkuszok és a spórátlan pálcák. Ebbe a baktériumcsoportba tartozó baktériumok pálca, néha gömb alakúak. Nem képeznek micéliumot, (fonalat), endospórát viszont igen. Többségük Gram-pozitív, lehetnek mozgásképesek vagy helyhezkötöttek. A vegetatív endospórák szerepe a túlélés biztosítása: a spóraképző sejtek genetikai anyagukat többrétegű, nagyon ellenálló burokba csomagolják, hogy a vegetatív sejtek számára kockázatos külső körülményeket (tápanyaghiány, extrém pH, ozmózisnyomás vagy hőmérséklet, stb.) ilymódon túléljék. A spórák a körülmények normalizálását követően kicsíráznak, így belőlük ismét vegetatív sejtek jönnek klétre.
Legismertebb családjai és nemzetségei:
Család I.: Bacillaceae
Nemzetségek: Bacillus, Sporolactobacillus, Clostridium, Desulfotomaculum, Sporosarcina
– Bacillus nemzetség jellemzői: anyagcseréjük obligát aerob vagy fakultatív anaerob, utóbbi esetben denitrifikálni is képesek. Többségük mezofil talajlakó (de termofilek is akadnak). Viszonylag pici ovális spórái többnyire nem változtatják meg a sejt alakját. Morfológiai jellemző, hogy hol spórázik. Néhány faj antibiotikumot termel (pl. bacitracin, polimixin). Alapvetően szaprobionta (holt szerves anyagot hasznosító), de a B. anthracis (a lépfene kórokozója) kivétel ez alól, mely humán kórképet okoz. További jelentősége az ipari szintű enzimtermeltetésben (pl. lúgos proteázok mosószerekhez).
– Clostridium: mozgásra képes pálcák, peritrich flagellumok veszik körül a sejtet. Ovális vagy gömb alakú spórát képeznek, mely deformálja a sejtet (dobverő alak). A legtöbb faj szigorúan anaerob, nem redukálják a szulfátot. Van közöttük talaj és tápcsatorna lakó is.
A Clostridium botulinum a botulizmus (kolbászmérgezés) kórokozója. A baktérium által termelt toxin hatására bénulás következik be, mely általában az arcon kezdődik és onnan terjed a végtagok felé. A légzőrendszert elérve fulladást eredményez. A Clostridium tetani lóbélben él természetes körülmények közt, lótrágyával kerül a spóra a talaj-felszínre, ahol sokáig elvegetál. Földdel szennyezett sérülésnél tetanusz léphet fel, mivel ez a baktérium egy olyan idegmérget termel, ami merevgörcsöt okoz (nem tud elernyedni az összehúzódott harántcsíkolt izom).
Sérülés esetén kezelés céljából passzív immunizációt, vagyis állatokban előre megtermeltetett ellenanyagot, a humán tetanusz (anti-tetanospazmin) immunoglobulint alkalmaznakk. Ha nem elérhető ez a specifikus antitest-készítmény, akkor normális emberi immonoglobulin is alkalmazható, bár ennek hatása nyilván kevésbé specifikus. Megelőzés céljára aktív immunizálást, vakcinációt alkalmaznak szerte a világon, Magyarországon Di-Per-Te oltás formájában, mely a diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz oltás kombinációja.
– Sporosarcina: köbösen elrendeződő kokkusz, talajban élő szaprobionta.
Bergey's Manual of Determinative Bacteriology (nyolcadik kiadás)