Magyarországi kőszénelőfordulások
Mecsek hegység
Magyarország egyetlen feketekőszén-előfordulása a Mecsek hegységben van. A kőszén nagy része kokszolásra alkalmas. A telepek az alsójura (liász) korban képződtek, paralikus jellegűek. A kőszéntelepes üledékes rétegsor vastagsága Pécs környékén a 900 métert is eléri, itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et. A bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át működött. A bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes volt. A bányászat fõ központjai Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok voltak. A komlói bánya 2000-ben zárt be.
Ajka
Felsőkréta korú barnakőszén-előfordulás. A kőszéntelepek három telepcsoportban jelennek meg. Az alsó telepcsoport tartalmazza a legjobb minőségű barnakőszenet. A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő. A felső telepcsoport gyengébb minőségű barnakőszenet tartalmaz. Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas uránkoncentráció. A bányászat az 1980-as években szűnt meg.
Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-terület
Limnikus eredetű barnakőszén terület, jellemző rá a töréses szerkezet. A bányászat az 1700-as évek végén kezdődött. A fő központok Tatabánya, Dorog, Tokod, Balinka, Dudar Oroszlány, Nagyegyháza, Csordakút, Mány voltak (Mányban 2004 végén szűnt meg a bányászkodás). Az utóbbi három előfordulásnál a kőszén közvetlenül alsóeocén bauxitra települ, így néhány vágatban mindkettőt fejtették. Az 1980-as évek elején zajlott "eocén program" keretében nagyszabású kutatás, bányafejlesztés és hasznosítási tervek születtek a kőszénvagyonra vonatkozóan. A bányászat azonban számos környezeti problémával járt együtt. A mélybányászat miatt a felszínen beszakadások, süllyedések keletkeztek. Mivel a bányászat rendkívül karsztvízveszélyes volt, intenzív szivattyúzást kellett végezni, ami a források kiapadásához, települések vízellátási nehézségeihez vezetett. A kőszéntelepek mennyisége és eloszlása sem igazolta a terveket. Mindezek miatt az 1990-es években a bányászat egyre inkább visszaszorult, ma már csak néhány kisebb bánya működik.
A nógrádi és borsodi barnakőszén-terület
Az észak-magyarországi barnakőszén telepek az alsó-középső miocénben keletkeztek, limnikus jellegűek. A bányászat az 1800-as évek közepén kezdődött, napjainkban már csak néhány, kisebb kapacitású bánya működik.
Brennbergbánya
Alsómiocén korú barnakőszéntelepek a Soproni-hegység nyugati részén. A kőszéntelepes sorozat a paleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települ. Magyarország első szénbányája ezen a területen működött, 1759-ben kezdték a termelést. Ma múzeum mutatja be az egykori bányászkodás körülményeit.
Várpalota, Hidas
Várpalotán középsőmiocén korú lignit előfordulás van. A bányászat az 1800-as évek második felében kezdődött. Az 1960-as évektől az inotai erőmű és alumíniumkohó használta az itt bányászott lignitet. Ugyancsak miocén korú lignitet bányásznak a Mecsek hegységben, Hidas közelében.
Mátra- és Bükkalja
Pannon korú lignit, amely a kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein jött létre. A terület a többi hazai kőszénlelőhelyhez viszonyítva kiemelkedően nagy készletekkel rendelkezik. A becsült lignitvagyon több mint 3 milliárd tonna, míg az egyéb hazai előfordulások készletei milliós nagyságrendűek voltak. A bányászat külszíni fejtéssel történik. A bányatérségeket folyamatosan vízteleníteni kell, mivel a talajvízszint a bányászat szintje fölött van. A bányászat központjai Gyöngyösvisonta és Bükkábrány. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották meg. A pannon lignitek gazdasági jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ezek az ország legolcsóbb energiaforrásai. A lignitből a gyöngyösvisontai hőerőműben nyernek villamos energiát.
Szombathely-Torony
A mátra- és bükkaljai lignithez hasonlóan pannon korú lignitelőfordulás, mely Szombathelytől nyugat felé, Ausztriába is áthúzódik. Szintén a Pannon-beltenger partszegélyi üledéke. Előnye az előző előforduláshoz viszonyítva az, hogy a telepek nagy része a talajvízszint felett van, és vastagságuk nagyobb, illetve egyenletesebb, mint a mátra- és bükkaljai ligniteké. Külszíni bányászat Torony mellett folyt, az előfordulás további bányászatra perspektivikus.
http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu