Diffúzan szennyezett területek GIS alapú kockázatmenedzsmentje

A diffúz szennyezőforrások a pontforrástól eltérő olyan szennyezőforrások, amelyek térben nagy kiterjedésű területet érintenek (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezések, közlekedés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, állattartás).

Az irodalomban a diffúzan szennyezett területek nincsenek meghatározott kritériumok szerint definiálva, a forrás mérete, illetve kibocsátása alapján sem.

A diffúz szennyezettség eredete: Az EU országokban a diffúz szennyezettség felmérése és csökkentése kiemelt fontosságú téma és szerepel ezen országok nemzeti programjaiban is, azonban a mezőgazdasági és városi eredetű diffúz szennyeződésre, vagy konkrét esetek helyszínspecifikus kezelésére korlátozódik. A diffúz források és szennyezettség nagy problémát okoz akár mezőgazdaságból (növényvédőszerek, műtrágyahasználat) városi használatból: közlekedésből (gépjárművekből kifolyó olaj, benzin az utakról lefolyó víz által lemosódik, szennyvízelhelyezés), iparból (ipari eredetű kibocsátás), bányászatból származik.

A bányászati eredetű diffúz szennyezettséggel kevéssé foglalkoztak, pedig a bányászati hulladékok, főleg a fémbányászat hulladékai igen veszélyes anyagokat tartalmaznak, melyek mind az emberre, mint az ökoszisztémára nagy kockázatot jelentenek

A diffúz szennyezettség jellemzői:

• térben nagy kiterjedésű kibocsátást okoz
• felületük nagy a térfogatukhoz képest (nagy fajlagos felület, így nagy reaktív felszín)
• nem körülhatárolhatóak, nem távolíthatóak el, mint a pontforrások
• a forrás végtelen sok pontnak tekinthető
• nem csak akut, hanem jelentős krónikus kockázatot jelentenek
• a szennyezőanyag-transzport bonyolultabb
• domináns kockázatot a víz jelenti, ezért nagy jelentőséget kap a felszínen lefolyó víz terjedési útvonala (runoff)

A diffúz szennyezettség kockázatmenedzsmentje:

A diffúz szennyezettség kockázatmenedzsmentje más megközelítést igényel, mint a pontforrások által szennyezett területek. Mivel a diffúz források felülete nagy a térfogatukhoz képest és viszonylag nagy fajlagos felülettel, így reaktív felszínnel rendelkeznek, a szennyezőanyag transzportot nem lehet hagyományos módon modellezni. Egy diffúz szennyezőforrás végtelen sok pontnak tekinthető, ezért a szennyezőanyag kibocsátás modellezésénél/számításánál szem előtt kell tartanunk, hogy a szennyezőanyag áram eloszlik az egyes kiindulópontokból és összeadódik az érkezési pontokban, a lefolyási irány szerint, amely a domborzat függvénye. A szennyezőanyag kibocsátás kumulatív számítását térinformatika (GIS) alapú transzport modell segítségével végezzük el, amely vízgyűjtő szintről, regionális szintig kiterjeszthető.

Mivel a diffúz szennyezőforrások nem körülhatárolhatóak, nem távolíthatóak el, mint a pontforrások, kockázatuk csökkentése leghatékonyabban a kibocsátás korlátozásával érhető el. A GIS alapú terjedési modell segítségével kiszámítható az előrejelezhető kibocsátás és ebből az előrejelezhető környezeti kockázat. A modell segítségével előrejelezhető a diffúz források kibocsátás-csökkenésének hatása és kiszámítható az elviselhető kockázathoz tartozó maximális kibocsátási mérték, azaz a remediáció célértéke.