Magyarország földtörténete

A csatolt dokumentum összefoglalja Magyarország földtani fejlődését a geológiai ókortól (Paleozoikum) a Holocén korig, amely kb. 570 millió évet foglal magába.

A paleozoikum (földtörténeti ókor, 570 millió évvel ezelőttől 245 millió évvel ezelőttig) kezdetén egy nagy szuperkontinens létezett, a jelenlegi Déli-sark területén, ettől északra pedig több kisebb mikrokontinens helyezkedett el. Magyarország szilur és devon időszaki (360–430 millió éves) képződményei feltehetőleg a nagy szuperkontinens és az egyik kisebb mikrokontinens közötti tengerben képződtek.

Magyarország jelenlegi képét két nagy süllyedék, az ország területének 70 %-át elfoglaló Nagyalföld (dunántúli folytatásával együtt) és Kisalföld határozza meg, melyek azonban csak a miocén végén, kb. 10-12 millió éve kezdtek kialakulni. Kialakulásuk oka egy köpenydiapír, mely alulról elvékonyította a Föld kérgét (és felszínre kiömlött bazaltlávája kialakította a Badacsonyt, Szent-György-hegyet, Kab-hegyet, Somlót, Ság-hegyet, stb.). Ezért a kéreg átlagos vastagsága Magyarország alatt csak 25-28 km, a geotermikus gradiens viszont anomálisan kicsi (kb. 20 m/C°). Ennek köszönhetően Magyarország gazdag hévforrásokban. A két nagy süllyedéket 1-8 km vastag felső-miocén-pliocén (pannon) és negyedidőszaki üledékek töltik ki. A pannon-negyedidőszaki képződmények alatti miocén üledékek felső része (a középső-miocén) azt mutatja, hogy Magyarország egésze már akkor a jelenlegi helyén volt, de a miocén eleji és az összes azelőtti képződmény kifejlődése és jelenlegi területi elhelyezkedése már nem magyarázható úgy, hogy Magyarország minden darabja a jelenlegi helyén lett volna. Magyarország területe (és tágabb környezete is) különböző, más területekről idevándorolt kéregszilánkok (mikrokontinensek) összeforrásából alakult ki 16-20 millió évvel ezelőtt. Ezt az összeforrást az elnyelődött területekből származó andezites-riolitos vulkanizmus kísérte (Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-hg., eltemetett vulkanitok a Nagyalföld alatt). Az így összeforrott terület alatti köpenydiapír 12-14 millió éve elkezdte a Magyarország alatti földkérget elvékonyítani, minek következtében izosztatikus süllyedéssel alakult ki az azután fokozatosan feltöltődő Kis- és Nagyalföld.