A sárga pikkelyesgalóca tudományos neve Squamanita schreieri.
A kalapja 5−10 cm átmérőjű, mely kezdetben félgömb alakú közepén kis tompa púppal, később kiterülő, felülete sugarasan szálas majd felpikkelyesedő, szélén burokmaradványokkal, amelynek színe okkersárgás, aranysárgás.
Sűrűn elhelyezkedő lemezei pereszkeszerűen a tönkhöz nőttek és fehér színűek.
A tönk 4−8 cm hosszú és 1−3 cm széles, hengeres alakú. A kalaphoz hasonló színű pikkelyekkel borított.
Húsa fehér színű, nincs jellegzetes szaga, íze enyhén, mogyoróra emlékeztető.
Valószínűleg követi a cafrangos galóca elterjedését, tehát mésztartalmú talajokon, termofil lomberdőkben fordul elő. Termőtestet csak csapadékos, meleg időben fejleszt.
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten, hogy a termőtestképzéséhez szükséges időjárási és egyéb feltételek ritkán adottak mind Európában, mind hazánkban.
Mikoparazita gomba.
Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft
Nem ehető.
Siller Irén, Dima Bálint, Albert László, Vasas Gizella, Fodor Lívia, Pál-Fám Ferenc, Bratek Zoltán, Zagyva Imre: Védett nagygombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): 3-158. (2006)