A kalap 10−20 cm átmérőjű, félgömb alakúból lassan kiterülő. A felület ragadós és a pereme idős korban ráncos. Színe kezdetben ibolyás-csokoládébarna, majd gesztenyebarnás, fiatalon ibolyás általános burokkal bevont, amely később is megmaradhat fehéres pettyek formájában.
A lemezek a tönkre lefutók, fiatalon ibolyásszürkék később rozsdás agyagbarnák.
A tönk 10−25 cm hosszú és 2−3 cm széles, tövénél bunkós, a csúcsán ibolyás árnyalatú, később fehéres, okkeres.
A gombahús vastag, tömör és fehéres színű. Kellemes illatú, íze enyhe.
Augusztustól októberig lomberdőkben terem. Nyugat-Európában lúgos, meszes talajon, hazánkban főleg bükkösökben található meg. Észak-Európában kislevelű hárs és közönséges mogyoró alatt is előfordul.
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten, hogy nagy, robusztus megjelenése, ehető volta és fogyatkozó termőhelye miatt egyre csökken a faj kiterjedtsége.
Természetvédelmi értéke: 5000 Ft
Ez a gomba ehető.
Siller Irén, Dima Bálint, Albert László, Vasas Gizella, Fodor Lívia, Pál-Fám Ferenc, Bratek Zoltán, Zagyva Imre: Védett nagygombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): 3-158. (2006)