Trochosa spinipalpis

A faj rendszertani besorolása:

• Ország: Állatok (Animalia)  
• Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
• Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
• Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
• Rend: Pókok (Araneae)
• Család: Lycosidae
• Nemzettség: Trochosa
• Faj: spinipalpis

Előfordulása:

A sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálhatók. Előnyben részesíti a nedves élőhelyeket, mint például tőzegmoha lápokat, nedves réteket és mocsarakat. Hóolvadástól késő őszig találkozhatunk velük.  Ritka fajnak tekinthető, hosszú távú csökkenés mutatkozik meg a fajszámban, mely a mezőgazdaságnak, erdőgazdálkodásnak és építészetnek köszönhető.

Jellemzői:

A hím egyedek mérete 9−11mm, míg a nőstényeké 8-10 mm. A páncélt sűrű sörte borítja, az elülső hasfal ovális vagy pajzsformájú, a has tojásdad alakú. Nyolc darab szeme a következő képen helyezkedik el: két nagy szem felül; két nagy szem elől; négy kis szem elől és kissé oldalt. Lábai erőteljesek, szőrrel borítottak, három hátulsó lábán három-három  karom található.

A páncél sötétbarna fényes, közepén sárga ovális csík található, továbbá sárga oldalirányú sávok figyelhetőek meg rajta. A has mélybarna és középen egy lándzsa alakú vöröses csík található. A lábai sárgás-barnák a csúcs ízek sötétebbek. A fejtoron csáprágó található három foggal.

Trochosa spinipalpis a farkaspókok családjába tartozik. Érdekességük, hogy e pókok nem szőnek hálócsapdát, mivel látásuk kitűnő, ezért üldözve fogják meg áldozatukat. Táplálékuk kis gerinctelen állatok, főként rovarok, de más pókfajok is.

Könnyű felismerésüket segíti elő, hogy a nőstény tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja potrohához rögzítve, majd az apró pókok kikelése után a hátukon hordozza azokat. A tapogató lábuk egyben a pók hímivarszerve, a párzásnál az állat bevezeti azt a nőstény ivarnyílásába, ily módon megtermékenyítve a petesejteket. Elsődleges párzási időszakuk áprilisra és májusra esik, a másodlagos szeptemberre és októberre.