Nadragulya (Atropa belladonna)

Kép forrása
http://www.naturephoto-cz.eu/atropa-bella-donna-picture-1941.html
Leírás szerzője
Tolner Mária

Atropa belladonna

Mérgező

Népies neve: maszlagos nadragulya, álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Bükkösöket és gyertyánosokat kedvelő, évelő növény. Sötétibolyás, harang alakú virágai vannak. Termése augusztusban érik. Elágazó, erős szárú növény, levelei széles lándzsásak, épszélűek, virágtakarója kétkörös. Virágai magánosak, harang alakúak, a párta 25 mm-es barnáslila, belül piszkossárga, vörösen erezett, rövid, 5 részes, visszahajló szegélyű. Termése cseresznye nagyságú, fényes fekete, lédús bogyó.

A nyári hónapokban a növény szárán egyszerre figyelhető meg a virág, a zöld és a már érett termés.

A növény levelét és gyökerét használják gyógyászati célokra. A gyökeret késő ősszel gyűjtik.

A levél- és a gyökérdrog egyaránt tartalmaz mérgező hatású alkaloidkeveréket (hioszciamint, szkopolamint, atropint). A levélben találhatók még flavonoidok, cseranyagok és kumarinok is. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.

                 

        atropin                                      apoatropin                                     szkopolamin

 

Az atropin (INN: atropine) egy tropán vázas alkaloid. 

A növényekben szekunder anyagcseretermék, gyógyszerként számos hatása van. A muszkarinos acetilkolin receptoron kompetitív antagonista, ezáltal paraszimpatolitikus (paraszimpatikus idegrendszert gátló) hatása van. Mivel potenciálisan halálos méreg, Atroposzról, a Moirák egyikéről kapta a nevét; a görög mitológiában ő döntötte el ki hogy fog meghalni. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Atropinum néven hivatalos.

Az atropin elsődleges hatása a paraszimpatikus idegrendszer blokádjából eredően: a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek szekréciójának, valamint a bronchus- váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkentése, a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és motilitásának a csökkentése, bronchodilatáció, valamint a szívfrekvencia növelése. (A kezelés kezdetén, ill. kisebb dózisok adásakor paradox szívfrekvencia-csökkenés is jelentkezhet.) Atropin hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken. Tercier amin formájában bejut az agyba és centrális hatásokat válthat ki (extrapiramidális mozgatópályák gátlása, valamint magasabb dózisok vagy mérgezés esetén centrális eredetű excitáció).

Nyelési nehézséget és csökkent váladéktermelést okoz.

A szemészetben az atropint sugárizom-bénítónak használják, mert átmenetileg bénítja az alkalmazkodási reflexet, valamint pupillatágítóként. Mivel az atropin hatása lassan cseng le (2-3 nap), ma már inkább a tropikamidot vagy a fenilefrint (α-adrenerg agonista) használják pupillatágítóként Az atropin hatásai két hétig is eltarthatnak.

A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik

Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó nevű növényt ő írta le elsőként.


A növényi drogot a gyógyszeripar hasznosítja.

A szemészetben pupillatágító. Tablettákban, injekciókban simaizomgörcs-oldó hatása miatt alkalmazzák. A tiszta atropin mellett a nadragulya tinktúráit, szárított kivonatait gyomorsav túltengés esetén használják az orvosi gyakorlatban. A nadragulyát tartalmazó homeopátiás szerek légúti megbetegedések és fájdalommal járó kórképek kezelésére ajánlottak

Szerző által felhasznált források

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nadragulya http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Nadragulya?id=117 http://www.gyogynovenyhatarozo.hu/gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9nyek/Nadragulya http://www.50plusz.hu/topics/gyogynovenytar/herbs/Nadragulya?id=117

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szkopolamin

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atropin