Ugrás a tartalomra

Betyárkóró (Conyza canadensis)

Kép forrása
ttp://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Canadese_fijnstraal_plant_Conyza_canadensis.jpg&filetimestamp=20050710115918
Leírás szerzője
Tolner Mária

Conyza canadensis

A betyárkóró az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó egyéves növény.

Ősszel csírázik, majd tőrózsája áttelel. Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő, hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek. Orsógyökerű. Elálló szőrök borítják. Virágzata összetett, sokfészkű fürt, az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök hengeres alakúak. Középen csöves virágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéres vagy halványlila színűek. Termése lapos, hosszúkás kaszat, hosszú fehér bóbitával; a széllel terjed.

Észak- és Közép-Amerikában őshonos, Európában először 1653-ban írták le. Mára azonban világszerte elterjedt, legelők, szántók, gyomos társulások gyakori növénye.

Limonén-tartalmú illóolajokat, cserzőanyagokat és flavonoidokat tartalmaz. A népi gyógyászat a virágzó betyárkóró  föld feletti részét használja. Elsősorban hasmenésgátló és vizeletelhajtó hatása van. Elősegíti a húgysav eltávolítását. Illóolaja gyulladáscsökkentő és vérbőséget gátló.

Sikeresen alkalmazzák reumás fájdalmak, mint például a sokízületi gyulladást (poliarthritis) és az ízületi kopást (artrózis). Húgysav-eltávolító tulajdonságával megelőzheti a köszvényes rohamot. Használják hasmenés kezelésére is. A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza.

A betyárkórónak nem ismert semmiféle káros mellékhatása. Az ízületi kopás kezelésében hosszasan alkalmazható.

 

 

Szerző által felhasznált források

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bety%C3%A1rk%C3%B3r%C3%B3