Földigiliszta (Eisenia fetida)

Tesztorganizmus neve

Latin név

Eisenia fetida

Magyar név

földigiliszta [1]/trágyagiliszta [3]

Angol név

redworm[2]

Rendszertani besorolás [2]

-          ország

Animalia (állatok)

-          törzs

Annelida (gyűrűsférgek)

-          osztály

Clitellata (nyeregképzők)

Oligochaeta (kevéssertéjűek)

-          rend

Haplotaxida

-          család

Lumbricina

(földigiliszta félék)

-          nemzetség/nem

Eisenia 

-          faj

Eisenia fetida

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

főleg talaj [1], de jól megél rothadó növények, komposzt és trágya közt [3]

Fontosabb külső jegyek

piros színű - piros, lila vagy vörös, sárga csíkokkal; hossz: 50-130 mm, szélesség: 3-4 mm [4]

Táplálkozás

talajban lévő szerves anyagokkal táplálkozik, amelyet az útjába eső talajjal együtt nyel el [5];

rostok: levelek, tőzeg [4]

Szaporodás

hermafrodita; két giliszta kell a szaporodáshoz [3]

Egyéb fontosabb jellemzők

az emberi bőrrel érintkezve allergiás reakciót válthat ki [6]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

szűrőpapír teszt (OECD, 1984); mesterséges talajteszt

(OECD, 1984; EEC, 1982) [1]

Nem szabványos tesztmódszerek

artisol teszt (Ferriére, Fayolle és Bouché, 1981); Szubletális toxicitás teszt (Van Gestel és munkatársai,1989) [1]

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

sötétben; a talaj felülete mindig nedves legyen, de ne álljon víz az edényzet alján [1]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

azonos korú gilisztákat szükséges alkalmazni [1]

Tesztorganizmus érzékenysége

közepesen érzékeny tesztorganizmus. Az expozíciós útvonalak közül a bőrkontakt és az emésztés dominál. Akut hatásokkal szemben ellenállóbb, a krónikus toxicitás és a reproduktivitás nagyobb érzékenységet biztosít. [1]

Tesztmódszer alkalmassága

egész talajra és talajkivonatra. Utóbbit referencia talajhoz kell keverni [1]

Tesztelés elve

a földigiliszta teszt egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, állati, akut vagy krónikus ökotoxikológiai teszt. Lehet toxicitási teszt letalitás végponttal, vagy bioakkumulációs teszt az állatok kémiai vizsgálata alapján. Mikrokozmosz tesztként is alkalmazható akár több fajú ökotoxikológiai, akár integrált fizikai-kémiai-biológiai jellemzésre. [1]

Tesztmódszer leírása

A vizsgálathoz 250 g talajmintát használunk szárítás nélkül. Referenciaként tiszta erdei talaj szolgál, a hígítást pedig OECD talajjal végezzük.

A 750 ml-es befőttesüvegbe mért talajra mintánként 10-10 azonos korú gilisztát helyezünk, majd sötét szobában két hétig tároljuk. A tesztedényeket nem zárjuk le, kétnaponta ellenőrizzük a talaj felületét, és szükség esetén nedvesítjük. Arra nagyon figyelni kell, hogy nem szabad felgyűlnie víznek a tesztedény alján. A két hetes akut teszt ideje alatt nem etetjük az állatokat.

Reproduktivitási teszt esetében tápanyagpótlásról kell gondoskodni.

Kiértékelés

· Az akut toxicitási teszt értékelésekor végpontként az életben maradt állatok számát vesszük. A teszt akkor fogadható el hitelesnek, ha a referencia tesztben a halálozási arány nem haladja meg az irodalomban megadott 10 % -ot.

· Két hét elteltével a mintákat vízzel felszuszpendáljuk ügyelve, nehogy megsértsük a gilisztákat. Végül egy tálcára borítjuk a mintát és megszámoljuk az életben maradt egyedeket. A túlélı giliszták számát ábrázoljuk a koncentráció függvényében.

· Reproduktivitási teszt esetében minden 1 cm-nél nagyobb utódot megszámolunk. Az utódok méreteloszlását is vizsgálhatjuk.

· Bioakkumulációs teszt esetén a gilisztákat kiéheztetése és kiürülés után analizálják. [1]

Mérési végpontok

· akut és krónikus toxicitás esetében: az állatok száma, letalitás, hígítással EC 20 és/vagy EC 50, valamint NOEC,

· reproduktivitásnál: az utódok száma, NOEC,

· bioakkumuláció vizsgálata esetén: koncentráció a szövetekben. [1]

-EC50 megadható például: vizsgált anyag tömege/vizsgált talaj szárazanyag vagy vizsgált anyag tömege/talaj egységnyi területe; valamint szükséges megadni konfidencia intervallumot, és az illesztett modell grafikonját [7]

Vizsgálati végpontok

állatok száma / utódok száma / koncentráció a szövetekben [1]

Méréshez szükséges műszerek

akut tesztnél: állatok száma: manuális és vizuális,

bioakkumuláció vizsgálata esetén: a szennyezőanyagnak megfelelő analitikai módszer [1]

Tesztek időigénye

szűrőpapír teszt (OECD, 1984) esetén 24 és 48 óra, mesterséges talajteszt

(OECD, 1984; EEC, 1982) esetén 7 és 14 nap [1]

Egyéb

Megjegyzések

Széles körben alkalmazzák:

-komposzt készítéséhez

-csaliként a horgászatban [6]

-jelentős szerepe van a talaj termékenysége szempontjából, mivel járataival lazítja a talajt, ami könnyíti a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez. Az ürülékében ötször annyi nitrát, kétszer annyi vízben oldható foszfor, tizenegyszer annyi oldható kálium, kétszer annyi magnézium és nyomelem található, mint a környező talajban [5]