Pseudomonas fluorescens

Kép forrása
http://web.mst.edu/~microbio/BIO221_2009/images_2009/Pseudomonas-1.jpg
Leírás szerzője
Varga Tamás

Tesztorganizmus neve

Latin név

Pseudomonas fluorescens

Magyar név

 

Angol név

 

Rendszertani besorolás 

-         ország

Bacteria (Baktérium) [1]

-         törzs

Proteobacteria (Proteobatérium) [1]

-         osztály

Gammaproteobacteria (Gamma-proteobaktérium) [1]

-         rend

Pseudomonadales [1]

-         család

Pseudomonadaceae [1]

-         nemzetség/nem

Pseudomonas [1]

-         faj

Pseudomonas fluorescens

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

Rizoszféra (talaj felső rétege, mely érintkezik növények gyökérzetével), filoszféra (növények talaj feletti felülete), víz, ideális hőmérséklet 25 – 30 °C. [2]

Fontosabb külső jegyek

Pálcika alakú, több ostora (flagella) van, melyekkel önálló mozgást végez. Pioverdint nevű zöld színű fluoreszcens pigmentet termel. [3]

Táplálkozás

Obligát aerob. Heterotróf, változatosan és intenzíven táplálkozik. [1]

Szaporodás

Osztódással. [4]

Egyéb fontosabb jellemzők

Gram negatív baktérum. Biofilmet képez, mely védelmi funkcióval bír. [3]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

Nem

Szabvány típusa, száma

Nem szabványos tesztmódszerek

Mono-, di- és tri-klorofenolok toxicitásának mérése vizes oldatban lux génnel jelölt Pseudomonas fluorescens alkalmazásával [6]
Talaj össztoxicitásának, a benne található arzenit biológiai hozzáférhetőségének és higany toxicitásának meghatározása Pseudomonas fluorescens alkalmazásával [7]
Szennyezett talajvíz toxicitásának meghatározása lux génnel jelölt Pseudomonas fluorescens alkalmazásával [8]

Kadmium hatása vizes közegben Pseudomonas fluorescens fajra [9]

Ittrium biokkumulációja Pseudomonas fluorescens-ben [10]

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

Tárolás fagyasztott állapotban -80 °C-on. [5]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Pseudomonas fluorescens, Spanish Type Culture Collection (CECT no 385, ATCC no 13525). [5]

Tesztorganizmus érzékenysége

Csak nehézfémet tartalmazó víz esetén: 1.2 mg/l < EC20 < 65.3 és 6.6 mg/l < EC50 < 188 mg/l (legérzékenyebb higanyra, legkevésbé érzékeny nikkelre a vizsgált hat nehézfém közül).
Nehézfém-tartalmú szennyvíz esetén: 6.7 mg/l < EC20 < 182 és 13.9 mg/l < EC50 < 320 mg/l (legérzékenyebb higanyra, legkevésbé érzékeny nikkelre a vizsgált hat nehézfém közül). [5]

Tesztmódszer alkalmassága

Nehézfémek toxicitásának mérése oldatban: Cr6+, Cd2+, Cu2+, Hh2+, Ni2+, Zn2+. [5]

Tesztelés elve

A nehézfém szennyezők toxikusak a Pseudomonas fluorescens fajra nézve. A biológiai aktivitás csökkenése magával hordozza a légzés intenzitásának csökkenését. A elektrontranszport láncban mesterséges végső elektronakceptorként az INT nevű tetrazólium-sót használjuk, mely a redukció eredményeképp oldhatatlan formazánná válik. Ez a vegyület forometriásan mérhető, a szennyezett mintáknak a fényelnyelését viszonyítjuk a kontrolléhoz az INT-formazán színének hullámhosszán. [5]

Tesztmódszer leírása

A vizsgált nehézfémeket sók (Cr6+ (K2CrO4), Cu2+ (CuCl2·H2O), Cd2+ (CdCl2), Hg2+ (HgCl2), Ni2+ (NiCl2), Zn2+ (ZnCl2)) formájában adták egyrészt ionmentes vízhez (nehézfém-oldatok), másrészt szennyvízhez.
A P. fluorescens baktériumot mérés előtt 10 órán keresztül inkubálták húslében, enyhe rázogatással, amíg az optikai denzitás 650 nm-en elérte a 0.3 − 0.4 tartományt. A baktériumkultúrából 0.8 ml-hez 0.2 ml szennyezőt adtak, ezt egy órán keresztül inkubálták 30 °C-on, rázatással. 0.1 ml 0.2 %-os INT-t adtak hozzá és egy órán keresztül inkubálták, sötétben, 30 °C-on. Formalinnal fixálták, 2000 g-vel centrifugálták 20 percig és a felúszót dekantálták. A granulátumot 2 ml DMSO-val extrahálták és 15 − 30 másodpercig vortexelték, hogy elválasszák a szilárd fázist. Az extraktumot 20 percig centrifugálták 2000 g-vel és a felúszó fázist mérték spektrofotometriásan. [5]

Mérési végpontok

Fényelnyelés, azaz optikai abszorbancia 460 nm hullámhossznál. [5]

Vizsgálati végpontok

Kontroll mintához viszonyított abszorbancia, melyből EC20 és EC50 értékek számíthatók. [5]

Méréshez szükséges műszerek

Vortex, centrifuga, inkubátor, spektrofotométer

Tesztek időigénye

Akut, 3-4 óra

Egyéb 

Megjegyzések

Mezőgazdaságban növényvédelemre használják, mivel távol tartja a növényi patogén organizmusokat.
Környezetvédelemben talajremediációra használják, mivel bizonyos műanyagokat képes bontani.
Mupirocin nevű antibiotikumot termel, melyet bőr-, szem- és fülfertőzések kezelésér használnak. [3]

 

Szerző által felhasznált források

[1] Wikipedia, Pseudomonas fluorescens
http://en.wikipedia.org/wiki/Pseudomonas_fluorescens
letöltés ideje: 2012.11.12.
[2] Morgan Boresi: Pseudomonas fluorescens
http://web.mst.edu/~microbio/BIO221_2009/P_fluorescens.html
letöltés ideje: 2012.11.15.
[3] Buzzle - Ningthoujam Sandhyarani: Pseudomonas fluorescens
http://www.buzzle.com/articles/pseudomonas-fluorescens.html
letöltés ideje: 2012.11.15.
[4] Google sites, Pseudomonas fluorescens
https://sites.google.com/site/sassiteforscience/standard-2/objective-d
letöltés ideje: 2012.11.15.
[5] A. Pérez-García, J. C. Codina, F. M. Cazorla, A. de Vicente (1993) Rapid respirometric toxicity test: Sensitivity to metals
Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology, May 1993, Volume 50, Issue 5, pp 703-708
http://link.springer.com/article/10.1007/BF00194665
[6] Elaine M Boyda, Ken Killhamb, Andrew A Meharg (2001) Toxicity of mono-, di- and tri-chlorophenols to lux marked terrestrial bacteria, Burkholderia species Rasc c2 and Pseudomonas fluorescens
Chemosphere, Volume 43, Issue 2, April 2001, Pages 157–166
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0045653500002666
[7] Tiina Petänena, Martin Romantschuka (2003) Toxicity and bioavailability to bacteria of particle-associated arsenite and mercury
Chemosphere, Volume 50, Issue 3, January 2003, Pages 409–413
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0045653502005052
[8] Elaine M. Boyd, Kenneth Killham, Julian Wright, Stephen Rumford, Malcolm Hetheridge, Rob Cumming, Andrew A. Meharg (1997) Toxicity assessment of xenobiotic contaminated groundwater using lux modified Pseudomonas fluorescens
Chemosphere, Volume 35, Issue 9, November 1997, Pages 1967–1985
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0045653597002713
[9] ASTM International, Seyfried PL, Horgan CBL (1985) Comparison of Techniques for Evaluating the Effect of Cadmium on Pseudomas Fluorescens
http://www.astm.org/DIGITAL_LIBRARY/STP/PAGES/STP33582S.htm
[10] Vasu D. Appanna, John Huang (1992) Bioaccumulation of Yttrium in Pseudomonas fluorescens
Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology, October 1992, Volume 49, Issue 4, pp 620-625
http://link.springer.com/article/10.1007/BF00196308
[11] MicrobeWiki, Pseudomonas fluorescens
http://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Pseudomonas_fluorescens
letöltés ideje: 2012.11.15.
[12] theLabRat, Pseudomonas fluorescens
http://www.thelabrat.com/restriction/sources/Pseudomonasfluorescens.shtml
letöltés ideje: 2012.11.15.