Gyapot

Kép forrása
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/CottonPlant.JPG/300px-CottonPlant.JPG
Leírás szerzője
KÖRINFO

Gyapot


Máskép pamut, főleg a feldolgozott terméke a malvaceák családjába tartozó Gy. (Gossypium L.) több faja és fajtájának magvát körülfogó szöszpalást. A Gy.-növény fű, illetve cserje 3, sőt 9 hasábu ritkán hasítéktalan tenyeres eredetü levelekkel, jobbadán sárga v. vörös nagy virágokkal, 3 sőt 5 gerezdü tokkal, melyet a megért magvak szétduzzadó hosszu, puha szösztakarója repeszt föl.

A Gy. Ázsia és Amerika (sőt talán Afrika) benntermő növénye; de a geográfiai szélességnek déli 30-ik és északi 40-41° közt mindenütt termesztik. 32 faját változatosságánál fogva élesen megkülönböztetni olykor-olykor bajos. Termesztésre a legérdemesebb fajai a nyugati-indiai Gy. (G. Barbadense L.), 2-5 méter magas cserje, a Bahama-szigetekről ered; virága sárga, a tövén piros. A fűnemü Gy. (G. herbaceum L.), egynyári, 1,5-2 m magas, az egész föld meleg övén (Dél-Európában is) termesztik; virága halaványsárga, a tövén piros. Az Irawadi mellékén honos. A pettyes-szirmu-Gy. (G. punctatum Schum.) emennek a fajtája, főleg Afrikában termesztik. A kelet-indiai fás Gy. (G. arboreum L.), többnyári, 3-4 m.-es cserje, barnapiros virággal, hazájában, Khinában, Egyiptomban, a Földközi-tenger mellékén, É.-Amerikában és Ny.- Indiában termesztik. D.-Amerikában a G. Peruviánumot (Cav.) kedvelik. A sárga vagy khinai Gy. (G. religiosum L.) szösze sárga vagy sárgásbarna, amely körülményt több szaktudós vonakodik faju tulajdonságul elismerni. Khinának és Hátsó-Indiának 1-1,25 m. magas félcserjéje, innét Kelet- és Ny.-Indiába is átplántálták. Gy.-ját Nankingban dolgozzák fel. A G. hispitum L. tokgyümölcse almanagyságu. Amerika meleg vidékein terem, csak ott termesztik. A G. arboreumot Fraas szerint már a régiek ismerték s Plinius arbor lanigerának v. xylonnak, Theophrastus pedig déndron eriohoronnak nevezte. A gyapot feldolgozásából lesz a pamut v. a Tájszótár szerint a bablon (paplan). A Gy.-ipart, l. Pamut.

Szerző által felhasznált források

Pallas Nagylexikon