A szélmozgások hatására összetett folyamatok révén jelentős távolságokba juthatnak el a légszennyező anyagok, melyek nem egyszer ott fejtik ki hatásukat, ahova eljutnak a széljárások által.
Légköri turbulencia: A szélsebesség felbontható két összetevőre, egy átlagos időben állandó szélsebességre és egy időben véletlenszerűen változó turbulens összetevőre. A turbulencia okozza a légköri szennyező anyagok szóródását. A turbulenciát termikus folyamatok és mechanikai hatások okozzák. Megkülönböztetünk mechanikai és termikus turbulenciát. A mechanikai a vizsgált terület domborzati viszonyaitól (felszíni érdesség keltett légörvények a légmozgás hatására) és a szélsebességtől függ. A termikus turbulencia kialakulásában a hőmérsékleti rétegződésnek (hőmérsékleti gradiens) van szerepe.
Turbulens diffúzió: A környezeti levegő turbulens áramlása által keltett örvényes mozgás, mely segíti a légszennyező anyagok szóródását a légkörben.
Keveredés: A levegő tulajdonságainak cserélődése és kiegyenlítődése a turbulens mozgások által.
Hőmérsékleti rétegződés: A troposzférában egy függőleges irányú hőmérséklet-gradiens is jelen van. A hőmérséklet 0,65 °C-kal csökken 100 m-enként felfelé haladva, ez a gradiens talajközeli légrétegben jelentősen eltérő. Az adiabatikusan emelkedő nem telített levegő hő mérséklete 100 m-enként 1 ° C-kal csökken, ezt adiabatikus hő mérséklet-változásnak nevezzük. (Moser M., Pálmai Gy.)
Izotermia: Légköri állapot olyan jellemző függvénye, amikor a hőmérséklet állandó a magasságtól függetlenül.
Inverzió: Olyan légköri állapot, amikor a hőmérséklet a magassággal növekszik. Inverzi típusok, talajmenti, talajközeli zsugorodási, magassági.
MSZ 21460/2–78