Mongoloid nagyrassz

Ázsiában honos rasszok:

- Tungid típus: Góbi sivatag északi határán élnek, sok europid vonás jellemző rájuk. Izmos testük esetlen, végtagjaik rövidek. Arcuk széles, lapos, távol ülő szemük kiáll belőle. A szemrés keskeny, mongolredő mindig van. Testszőrzetük gyér. Népeik: burjátok, kalmükök, dungánok, telengek stb.

- Bajkáli típus: Igen elkeveredtek más népekkel, származásuk homályos. Testalkatuk esetlen, törzsük hosszú, arcuk széles, markáns. Szemszínük világosbarna, esetleg kék. A Kárpát-medencébe az avarokkal kerültek be. Fő elterjedésük Ázsia egész északi pereme. Népei: evenkik, lamutok, karagaszok…

- Ajnu típus: Zömök, izmos testalkatúak, homlokuk előreugró. Igen erőteljes a testszőrzetük (mellük és combjuk különösen). Bőrük tompa-fehér, enyhe rózsaszínes árnyalattal. Hajuk sötét és hullámos. Valószínű, hogy az Ausztralidok leszármazottjai, mongolid vonásokkal. Hokkaidó-, Szahalin-, Ryukyu- és Kuril-szigeteken élnek.

- Tibeti típus: Változó testalkatuk, Tibet hegyeiben található szétszórtan, diaszpórákban. Nyugaton az indiai, keleten a szindid (kínai) hatás érvényesül. Gyakori a mongolredő, bőrszínük világos, sárgás.

- Mongolid (szajáni) rassz (klasszikus mongol típus): Főlek Külső- Belső Mongóliában és Kínában élnek. Egyenes, sötét hajuk vastag szálú. Hosszú a törzsük, rövidek a végtagjaik, Sárgás a bőrük, erőteljes a járomcsontjuk. Metszőfoguk általában lapátfog. Gyenge arc- és testszőrzet, mongolredő mindig van, és kifejezett (dominánsan öröklődik). Az ivarérés későn, 16 életév körül következik be. Gyenge dimorfizmus.

- Szindidek: Hosszú fejükön kerek arc található. Tipikus Észak-kínai „lösz”-emberek, de Japán és Korea népességének jórészét is kiteszik. Az alap kínai „khan” rasszot teszik ki. Magyarországon is nyomokban előfordul!  Bőrszínük világos-barnássárga, szemük sötét, hajuk egyenes és fekete. Mongolredő van, de nem annyira kifejezett.

- Japán típus: A bőr a világossárgától a sötétig változó. A haj egyenes, sötét színű. Egyes helyi változatokban europid vonások is megjelennek. Változatos, alapvetően három változatba sorolhatók: a gracilis, vékony, hosszú arccal, mongolredővel, az átmeneti változat enyhe mongolredővel, és a robusztus mongolredő nélkül.

- Proto-indokínai (vietnámi) típus: Három  változatuk van: az északi mongolredő nélküli világosbarna bőrű (Észak-Vietnám), a sötétebb kiadású átmeneti, és az erőteljes járomtájú, és barna bőrű harmadik csoport (Burma).

- Maláj típus: az indiai, arab, kínai és europid keveredés mutatható ki. Ritka a mongolredő, bőrük világos-olajbarna, de előfordulhat, hogy egészen világos. Sötét hajuk hullámos.

- Vedda típus: Erőteljes negrid és europid vonásokat magán viselő rassz. Főleg az alacsonyabb indiak kasztoknál fordul elő. Testszőrzetük gyengén fejlett, hajuk hullámos. Ceylonon, Srí Lankán, Dekkán fensíkon, Maláj-félszigeten, és Celebeszen élnek.

- Negritid rassz (negritók): Sötét bőr, göndör haj erősen negrid jelleget kölcsönöz, de a testalkatuk mongoloid. Bengáli-öböl környékén élnek. Ázsiai pigmeusoknak is nevezik őket, mert ők is igen alacsonyak. Népei: aéták, szemangok, adamangok.

Amerinid, Amerikában élő mongoloid rasszcsoport:

Dél-amerikai típusok:

- Andid típus: Az andokban fordul elő (bolíviai aimarák, perui kecsuák, chilei araukánok). Nagy, kiálló sasorr, alacsony, zömök termet jellemzi. Erős a mellkasuk, nagy a tüdejük. Járomtájuk fejlett. Magyarországon az utcai zenész indiánok között gyakori.

- Brazilid típus: Amazonas őserdeiben, Brazília és Guyana magasföldjein és az Antillákon elterjedt. Világos-sárgás bőr, ovális arc. Ritka a mongolredő. Törzseik: aruák, tupik, guaranik, zsivarók, tupikinek, amazonok).

- Lagid típus: Amazonas környékén, Patagóniában elterjedtek. Magas termetűek, széles orral, és sárgásbarna bőrrel, sötét hajjal. Törzseik: botokudok, karazsák, geszek, inkák.

- Pampid (patagonid) rassz: Fejlett járomtáj, magas termet jellemzi őket. Testalkatuk erős, markáns jellegekkel. Ferdén áll a szemük. Ismertebb törzseik: csorotok, tehulecsék, szelknámok. Dél-Argentína területén élnek főleg.

Közép- és Észak-amerikai típusok: Szibériából vándoroltak ki három nagy hullámban, amelyek további rasszcsoportokat jelölnek ki (ázsiai rokonság). A legkorábbiak a Paleoindiánok (Margidek, és Centralidok), a következő hullámban a Na-Dene indiánok jöttek (Pacifidek és Szilvidek), és legkésőbb érkeztek az arktikusak (Eszkimók). Az első hullám húszezer évnél idősebb.

- Margid típus: Az Észak-amerikai kontinens peremére szorult indiántörzsek alkotják őket (jumák, otomangok, sosonok, maiduk). Alacsony termetűek. Széles az orruk, sötét (viszonylag) a bőrük. Kevés a mongolid vonás. Szép számmal kiirtották őket.

- Centralid típus: Alacsony-közepes termetűek, gracilis testalkatúak. Missisipitől délre USA középső területén, illetve és Közép-Amerikában élnek. Sok albínó köztük. Világosabb a hajuk. Népeik: mayák, aztékok, hopik, masokik…

- Pacifid rassz: a csendes-óceáni indiánok ők (Észak-Amerika nyugati partvidékei, Antillák, Kordillerák). Erőteljes testalkatúak, magas termetűek, magas homlokúak. Szemük kicsi, mongolredő általában hiányzik. Bőrük világos, hajuk sötét és egyenes szálú. Törzseik: apacsok, navahók, csimakumok.

- Szilvid rassztípus: Az izgalmas indiánregények tipikus főszereplői. Erőteljes testalkatúak, magas termetűek. Kanadai őserdőkben éltek eredetileg, majd később húzódtak le a Prérire. Nagy kiálló orruk van, szemrés kicsi, és ferdén álló. Bőrük rózsaszínes-sárgás (rézbőrű). Hajuk sötét, egyenes, és durva szálú. Törzseik: mohikánok, delavárok, irokézek, dakoták.

- Eszkimók: a mongolid rasszból legkésőbb kivált amerikai (és részben grönlandi, izlandi) rassztípus. Keskeny, konvex orruk van. Rövid végtag, erőteljes törzs. Sokan elhíztak a hideg éghajlat miatt, és a sok állati zsiradékban gazdag táplálkozás miatt. Két alcsoportjuk: a grönlandi- és az észak-amerikai eszkimók.