Ezüst

HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA

Név
IUPAC név

Ezüst

argentum

Vegyületcsoport

átmenetifémek [1]

CAS szám

7440-22-4 [4]

Molekulaképlet

-

Szerkezeti képlet

Ag

Megjelenés

A természetben előfordul elemi állapotban is, de leggyakrabban különböző szulfidásványokban. [1]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

Legfontosabb felhasználásként ékszerek, étkészletek, egészségügyi műszerek, kémiai felszerelések készülnek belőle. Ezen célokra és pénzverésre rezes ötvözeteit használják (10-50% réz). A nem nemesfémből készült tárgyakat esztétikai okból, vagy kémiai védelem céljából szokták ezüstözni. Nagy mennyiségű ezüstöt használt a filmes fényképészet, de a digitális technológiák fölöslegessé teszik.

Egyéb felhasználásaiból:

- elektronikai és elektrotechnikai cikkek (nyomtatott áramkörök, kapcsolók stb.)

- tükörgyártás

- egyes koncert hangszerek

- fogászat (fogak és tömések)

- egyes szintézisekben mint katalizátort használják

- forrasztó ötvözetek

- ezüst-cink és ezüst-kadmium gombelemek

- robbanószer alapanyag

- üveg ragasztásra használható

- pH-mérők elektródájában

- gyógyászatban és ivóvíz csírátlanítására használták [1][2]

Elsődleges hatás

Pozitív élettani szerepéről nem tudunk; főleg az alacsonyrendű szervezetek (különösen a mikrobák) és a halak számára roppant mérgező. [1]

Mellékhatások

A magasabb rendű élőlények többségét kevésbé károsítja. [1]

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Moláris tömeg

107,8682 g/mol [1]

Sűrűség

10,5 g/cm3 [2]

Olvadáspont

961,93 °C [5]

Forráspont

2162,0 °C [5]

Gőznyomás

P/Pa

1

10

100

1 k

10 k

100 k

T/K

1283

1413

1575

1782

2055

2433 [1]

Vízoldhatóság

oldhatatlan [3]

Stabilitás

Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani.

A salétromsav és a tömény kénsav oldja. [1]

Hidrolízis

Nem hidrolizál. [3]

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

-

K_ow

-

K_oc  [l/kg]

-

pKa

-

BCF, biokoncentráció

Kék kagyló (Mytilus edulis): 1,055-7,650 [7]

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Abiotikus degradálhatóság és
metabolitok

Tiszta levegővel és vízzel szemben ellenálló. Nem oxidálódik.

A salétromsav és a tömény kénsav oldja. [1]

Biodegradálhatóság és
metabolitok

-

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

Ivóvízben: 0,05 mg/L (EPA)

Munkahelyen (napi 8óra, heti 40óra munkaidőre): 0,01 mg/m³ (OSHA)  [7]

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

A levegőben szokásos mennyisége 0,1–2,0 ng/m³.

A felszíni vizekben szokásos koncentrációja 0,055–1,5 µg/l [1]

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Vízi állatokban nem koncentrálódik jelentős mértékben.

A víz keménysége befolyásolja az akut és krónikus hatás megjelenését. [6]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Guppi

   LC50= 4,3 µg/l [6]

Daphnia magna

   LC50= 5 µg/l (96 óra)

   EC50= 0,9 µg/l (48 óra)

Tengeri alga (Prorocentrum mariae lebouriae) 5 napos teszt

   EC50= 3,3µg/l ( növekedés, 7.5‰ sótartalom)

   EC50= 6,7µg/l (növekedés, 15–22.5‰ sótartalom)

   EC50= 8,2µg/l (növekedés, 30‰ sótartalom) [3]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

tüskésbőrű

   LOEC= 2 µg/l [6]

Ázsiai kagyló (Corbicula fluminea)

   NOEC= 2,6 µg/l (növekedés, 21 nap)

   LOEC= 7,8 µg/l (növekedés, 21 nap)[3]

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A megjelenési forma befolyásolja a toxicitást. [6]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

Levegőből belélegzett ezüst hatására nem mutatható ki akut toxicitás. [7]

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

Levegőből belélegzett ezüst hatására nem mutatható ki krónikus toxicitás.

egér LOEC= 95ppm (125 nap)

patkány LOEC= 1587ppm (37 nap) [7]

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

A legtöbb élőlényből, így az emberi szervezetből is kimutatták, de biológiai szerepe nem ismert. Bár túladagolva káros hatású, elemi állapotában nem mérgező. Egyes vegyületei és a kolloid ezüst nagyobb mennyiségben mérgezőek. [1]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

Állatkísérletekben a bélcsatornából a bevitt ezüst mintegy 10%-a szívódott fel; embereknél az ezüst-acetát mintegy 18%-a. A felszívódott ezüstöt a vér globulinhoz kötve szállítja. Az emberi test teljes ezüsttartalmának mintegy fele a májban halmozódik fel; a szervezetből az epe választja ki, és mintegy 90%-a a széklettel ürül ki. Napi szokásos ürített mennyisége:

- széklettel 0,9–97 µg,

- vizelettel 6–15 µg.

Biológiai felezési ideje e tüdőben 1 nap, a májban 52 nap. [1]

Endokrin rendszert károsító

Nem [7]

Immunrendszert károsító

Nem [7]

Szövetkárosító

Az ezüstmérgezés enyhébb formája az argyria: a vérkeringésbe került ezüst különböző szövetekben (bőr, szem, nyálkahártyák) lerakódik, és kékesszürkére színezi ezeket. Ennek a visszafordíthatatlan elcsúfításon kívül negatív élettani hatása nincs.

A magas ezüst tartalmú levegőnek kitett személyeknél légzési zavarok jelentkezhetnek, ingerelheti a torkot és a tüdőt.

Bizonyos személyeknél bőrrel való érintkezés kiütést, enyhe allergiás reakciót, duzzanatot okozhat. [1][5]

Mutagén

-

Karcinogén

Nem [6]

Reprotoxikus, teratogén

Nem [7]

Akut toxicitási adatok (LD50)

Levegőből belélegezve, vízzel vagy táplálékkal bevitt ezüst hatására egyaránt nem mutatható ki akut toxicitás. [7]

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

Levegőből belélegezve, vízzel vagy táplálékkal bevitt ezüst hatására egyaránt nem mutatható ki krónikus toxicitás. [7]