Ugrás a tartalomra

Ittrium

Kép forrása
http://periodictable.com/Elements/039/index.html
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Vegyjel: Y

Rendszám

39

Atomtömeg

88.9059 g/mol

Elektronegativitás

1.2

Sűrűség (20°C-on)

4.47 g/cm3

Olvadáspont

1500 °C

Forráspont

3336 °C

Atomsugár

0.106 nm (+3)

Izotópok

10

Elektronszerkezet

[ Kr ] 4d1 5s2

Első ionizációs energia

626 kJ/mol

Második ionizációs energia

1185 kJ/mol

Harmadik ionizációs energia

1980 kJ/mol

Felfedezte

Johann Gadolin 1794-ben

 

Az ittrium fényes ezüstszürke színű ritkaföldfém. Levegővel szemben ellenálló a felületén kialakuló oxidréteg miatt, de könnyen oxidálódik melegítés hatására. 400 °C felett meggyullad levegőn illetve a nagyon finom, apró ittrium nem stabil levegőn. Reakcióba lép vízzel hidrogén gáz képződése közben és reagál ásványi savakkal.

 

Alkalmazások:

A legnagyobb mennyiségben az ittrium-oxidot használják fel (Y2O3), amit ittrium-vas gránit előállítására alkalmaznak és mikrohullámú szűrőket készítenek belőle. Az ittriumot kis mennyiségben ötvözetekben is használják, hogy növeljék az alumínium és a magnézium szilárdságát. Az ittrium, króm és alumínium ötvözet nagyon jó hőálló. Az ittrium-oxid üvegbe téve kimagasló hő-és ütésálló tulajdonságokkal bír, ezért kamera lencséket készítenek belőle. Továbbá több szupravezető kerámia alkotórésze.

Szerző által felhasznált források