A légkör, levegőburok vagy atmoszféra a Földet körülvevő gázburok. A légkör háromfázisú diszperz rendszer, különböző gázok keveréke, mi több, folyékony és szilárd részecskék is találhatók benne.
A légkör, az atmoszférikus levegő a földi élet alapvető eleme, az aerob organizmusok, beleértve az embert, létfeltétele. A légköri levegő tartalmazza az oxigént a légzéshez, a biológiai és kémiai oxidációhoz (energiatermelés légzés vagy ipari folyamat során); a levegőben van a Föld nitrogéntartalékának teljes egésze nitrogén gáz formájában, innen kötik meg a nitrogénkötő mikroorganizmusok és a szimbiotikus nitrogénkötő növények. A légköri levegő a legfontosabb elemek körforgásának egyik fázisa, mely lehetővé teszi, hogy a szén, a nitrogén, a ként elemkörforgalma megvalósuljon a Földön, hogy ezek az elemek nagy hatékonysággal foroghassanak, összegyűlhessenek és újra elosztódjanak a földi ökoszisztéma felhasználói között.
A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén.
A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Pl.: nitrogén, oxigén, nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
Sajnos a légkör a szennyezőanyagok gyűjtőhelye is, mint az illékony, mind pedig a porhoz kötődő szennyzőanyagoké légkörön keresztül oszlanak szét ha nem is teljesen egyenletesen, de igen nagy területekre és diffúzan és jutnak el szinte minden élőlényhez. Főként a zsúfolt városokban és ipari területeken, elsősorban a fejlődő országok ipari területein élő emberek kitettek a légszennyezettségnek.
MOKKA lexikon
MSZ 21460/1–1988