A mészkő kalcium-karbonát (CaCO3) alapanyagú kőzet. Keletkezésének körülményei határozzák meg szövetét és színét. Az idősebb (középkori) tengeri mészkövek tömöttek, sima, fénylő felületűek, míg a fiatalabb (harmad- és negyedidőszaki) képződmények durva, érdes felületűek. A tavi medencékben, vagy források körül lerakódó mészkövek nagy része likacsos szerkezetű (mésztufa). A tiszta mészkövek fehérek, a vasoxid tartalmúak sárgák, vörösek, ha iszap keveredik a kötőanyaghoz szürke és fekete színűek. Gyengébb hideg sav, például sósav vagy ecetsav hatására is oldódnak, pezsegnek. Gyakran fehér erek, foltok hálózzák be, ezek a kéregmozgások során keletkezett repedésekben kiváló kalciterek. A mészköveket a gyakori kövületek (Sóskút, Tardosbánya, Siklós, Vértes, Mecsek) és a karsztos formák (Pilis, Gerecse, Cserhát, Bükk, Aggteleki-karszt) jellemzik.
http://www.fsz.bme.hu