Mélységi magmás ércképződés

Kép forrása
http://www.ngkszki.hu/seged
Leírás szerzője
Vaszita Emese

A kihunyt vulkánok, az egykori magma-kamrák fölötti kőzetek üregeiben néha csak nyomokban, máskor azonban már kitermelésre alkalmas mennyiségben érc található. A geológusok a tűzhányók alatti magma-testeket hatalmas lepárlási lombikhoz hasonlítják. A fölfelé hatoló magma nem éri el a felszínt, megreked az alacsonyabb hőmérsékletű szinten. A lassan kihűlő izzó magma anyagából a hőmérséklet csökkenése következtében meghatározott sorrendben válnak ki az alkotórészek.

A forró vizes oldatok (hidrotermális oldatok) jutnak a legmagasabbra és a színesfémek (a réz, a cink, az ólom) és a nemesfémek (az arany, az ezüst) ásványaival töltik meg a kőzethasadékokat. Ezek a kitöltő hasadékok az érctelérek. A magma maradék felfelé hatoló gőzei és gázai az ón, az urán és a tórium ásványai számára készítenek helyet. A magma túlnyomó része lassú kristályosodással mélységi magmás kőzetté szilárdul pl. gránittá. Először a nehézfémek: nikkel, platina, vas, króm, vanádium ércásványai különülnek el. Mivel nehezebbek, mint a magma, a kőzetolvadék aljára süllyednek, és ott felhalmozódnak.

A recski rézérc egy részét, Gyöngyösoroszi színes-és nemesérceit is a forróvizes oldatok telepítették a Mátrába. A Kordillerák, az Andok arany, ezüst és rézbányái is  az egykori magma kamrákból származnak. Vulkáni eredetűek a Dél-Afrikában, Tanzániában, Kongó vidékén és Szibériában talált gyémántok is.

Szerző által felhasznált források

http://www.ngkszki.hu/seged