Bazídiumos gombák

A bazídiumos gombák törzsébe tartozik a legtöbb magasabbrendű gomba faj. A bazídium a spóraképző szervük, amelynek bunkós végeiről négy bazídiospóra fűződik le. Tipikus, differenciált ivarszerveik nem alakulnak ki.

A hifák sejtfalanyaga kitin. A szeptumokon jellegzetes nyílások, az ún. parentoszómás dolipórusok alakulnak ki. Kivételt képeznek a parazita rozsda- és üszöggombák, amelyeknek egyszerű pórusaik vannak. Elsődlegesen az ivaros folyamat befejeződésének eredményeképpen kialakuló bazídiospórákkal terjednek. Ivartalanul konídiumokkal és klamidospórákkal szaporodnak.

A törzsbe mintegy 30 000 faj tartozik. Az ehető és termesztett gombák is idetartoznak. A fajok egy része azonban mérges vagy kemény húsú, nehezen emészthető. Többségük szaprotróf módon, különböző növényi anyagokon (fa, szalma, trágya stb.) táplálkozik. Mások szimbiózisban élnek mohákkal vagy edényes növényekkel, azok rizoidáival, illetve gyökereivel ún. mikorrhizát képezve. A rozsda- és az üszöggombák kultúrnövényeink parazitáiként veszélyes mezőgazdasági károsítók.

Alternatív osztályozás a bazídium keletkezése és formája szerint történik. Két fontos típust különböztetünk meg: a holo- és a fragmobazídiumot. A holobazídium a meiózis után egysejtű (osztatlan) marad, a fragmobazídium viszont szeptumok keletkezése révén több sejtre tagolódik. A tagolódás következtében az utóbbi hosszában vagy keresztben osztott lehet. Hosszában osztott bazídium fordul elő. Ezek alapján az alábbi két alosztályát különböztetjük meg:

1. tagolt bazídiumú gombák alosztálya (Heterobasidiomycetidae);

2. tagolatlan bazídiumú gombák alosztálya (Homobasidiomycetidae).