Ugrás a tartalomra

Gyöngyösoroszi

Szerző:
Vaszita Emese

A csoportunk által Gyöngyösorosziban, a Toka patak vízgyűjtőjében felmért, bányászat által érintett tipikus területek talajának szennyezettségét térképes formában, diagramokkal és fotókkal szemléltetve mutatjuk be ebben a fotóalbumban.

A Gyöngyösoroszi felhagyott ólom- és cinkbánya, Heves megyében, Gyöngyöstől északra, a Mátra hegység lábánál, a Toka patak vízgyűjtő területén található. A környéken már a középkorban folyt bányászati tevékenység, de az ólom és cinkszulfid érctelérek földalatti művelése a múlt században vált erőteljessé. A kibányászott színesfémércet a helyi flotációs üzem területén aprították és dolgozták fel. 1955-től a flotációs meddőt a Szárazvölgyi zagytározóban ülepítették. 1985-ban felfüggesztették a bányászati tevékenységet Gyöngyösorosziban.

A savas bányavíz továbbra is az Altárón jut ki a bányából. A bányavizet mész adagolással semlegesítik. A meszes csapadékot jelenleg ülepítés után veszélyes hulladék-tározóba szállítják, a kezelt bányavizet pedig a Toka patakba vezetik. A tulajdonképpeni bányabezárási munkálatok és a teljeskörű remediáció csak 2003-ban kezdődött el. A tervezett munkák előrelátható befejezés 2010-re várható.

A területen kimutatott szennyezőanyagok a következők: As, Cd, Zn, Cu, Pb, Zn.

A Cd és Zn főleg oldott/ionos formában szennyezi a talajt és a felszíni vizet, az Pb és As azonban többnyire a szilárd fázishoz (talaj és üledék) kötötten található. A Toka patak északi vízgyűjtőterületén, az erdőben szétszórtan található bányameddőhányók úgy pontszerűen, mint diffúzan szennyezik a természetes környezetet. A meddőkőzet mállása és esővíz általi kilúgzása a bányameddőhányókon biológiai kioldással egészül ki. A szulfidércekben levő pirit kémiai oxidációjával létrejött elemi kénből, mint redukált szubsztrátból a kénsavbaktériumok képesek energiát nyerni, miközben a kenet kénsavvá oxidálják. Az így létrejött savas környezetben a fémmel telített lefolyó vizek szennyezik a környező talajt és felszíni vizet.

Gyöngyösoroszi alatt, a Toka patak által rendszeresen elárasztott, mélyebben fekvő területeken a kiskertek talaja és a mezőgazdasági talaj másodlagosan szennyezett a patak üledékétől.

Forrás

A terület felmérése és a technológiafejlesztések a BÁNYAREM Projekt (GVOP-3.1.1.-2004-05-0261/3.0) és a MOKKA Projekt (NKFP 3-020-05)  finanszírozásával történtek.