Alkaloidok

Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Osztályozásuk aszerint törtnik, hogy kémiailag milyen vegyületcsoportba tartoznak. Eszerint lehetnek: piridinek, ill. pirrolidinek (nikotin, kotinin), tropánok (atropin, kokain, scopolamin), indolok, kinolinok, izokinolinok, fenantrén alkaloidok, ópium alkaloidok (morfine, codein), purinok (koffein, teobromin, teofillin), terpenoidok (szteroid alkaloidok), fenetilaminok (meskalin, efedrin, dopamin), triptaminok (pl. szerotonin), ergot alkaloidok, yohimbánok, sztrihnin, brucin.

Ismertebb alkaloidok:
- a kapszaicin: erőspaprikában található, hajszálér-tágító hatású,
- a kinin  a kínafa − quina − kérgében található, maláriaellenes szerként használták sokáig,
- a morfin a mák (Papaver somniferum) alkaloidjaanalgetikumként (fájdalomcsillapítóként) használják
- a kodein a mák tejnedvében található fenantrénvázas opioid analgeticum, köhögéscsillapító, csökkenti a légzésközpont ingerlékenységét
- a kokaint a koka-cserje (Erythroxylon coca) leveléből állítják elő, elsősorban a mellékhatásai miatt tiltott kábítószer
- LSD, azaz lizergsav-dietilamid, az anyarozsból származó lizergsav szinteteikus származéka, hallucinogén szer
- a meszkalin jól ismert hallucinogén, a Lophophora williamsii nevű kaktuszban mennyisége eléri a 7%-ot
- a nikotin a dohány ismert alkaloidja, aktiválja a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.
- a sztrichnin az egyik legerősebb méreg, főleg az Ignác-babban (Strychnos ignatii) található meg.

Az esőerdők növényei igen gazdagok másodlagos anyagcsere-termékekben, elsősorban alkaloidokban. A legtöbb alakaloidról bebizonyosodott, hogy vagy toxikus, vagy élettani hatása miatt gyógyszerként alkalmazható. 

A képen az esőerdők hatalmas méretű vírága, a raflézia látható, mely dögszagával rovarok tömegét vonzza magához, amikor nyílik.