Hulladék élősejt számának meghatározása

A hulladék (pl. bányászati meddőanyagok, takarórétegként alkalmazott hulladékanyag stb.) általános állapotára ad felvilágosítást a heterotróf sejtek száma. A sejtszám a hulladék típusától, használatától, szezonális és klimatikus jellemzőktől függően tág határok között változhat ugyan, abszolút értéke mégis felvilágosítást ad a szakember számára annak biológiai állapotáról, aktivitásáról. Egyszeri állapotfelméréshez képest több információt szolgáltat egy idősorhoz tartozó sejtszám adat (monitoring), vagyis az élősejtek számának időbeni változása. Remediáció során a mért értékek a hulladék általános állapotát, a toxicitást, a körülményeket, technológia alkalmazása esetén a technológiai paraméterek megfelelő voltát lehet segítségükkel kontrollálni.

Az eljárás alapelve az, hogy a mikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó sejtszuszpenziókból a baktériumokat a számukra megfelelő tápanyagokat tartalmazó közegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt a mikroorganizmusok mennyiségi eloszlásáról a vizsgált hulladékban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt a helyes eljárás biztosítja (hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítása, stb.)

Táptalaj: húslé-agar: 3 g húskivonat, 0,5 g NaCI, 5 g glükóz, 5 g pepton, 17 g agar, 1000 cm³ víz, pH~7,0

A vizsgálandó anyagból alapszuszpenziót készítetünk 1,0 g hulladék minta 10 cm³ steril vízben történő eloszlatásával. Ezután hígítási sort készítünk. A várható sejtszámnak megfelelő hígításokból 0,1 cm³-t oltunk Petri-csészébe, húslé-agar táptalajra. A sejtszám Petri­-csészénként 30-300 darabig jól számlálható. A vizsgálatoknál általában a 10², 10³, 10⁴ hígítás került leoltásra. 0,1 cm³ hígított szuszpenziót megolvasztott és kb. 45°C-ra visszahűtött húslé-agarba keverünk. Egy alternatív megoldás, hogy a szuszpenziót a megszilárdult tápagar felületén oszlatjuk el egyenletesen. A kihűlt, megszilárdult homogén elegyet tartalmazó csészét megfordított helyzetben (a víz kondenzálódása miatt) termosztátba helyezzük és 30°C-on 48 óráig inkubáljuk.

A húslé-agar tápközeg átlátszó, így belsejében a kifejlődött telepek jól felismerhetők. Ha a felületre szélesztettünk, akkor a telepek nem nőnek a tápagar belsejében, csak a felületén. Ezek megszámlálásával az aerob heterotróf sejtek számra kapunk tájékoztató értéket. Az eredményt db telepképző sejt / gramm nedves hulladék mértékegységben adjuk meg. Minél több a telep, annál kisebb a hibalehetőség, azonban annál nehezebb a számolás. A módszer feltételezi azt, hogy a különböző hígításokból kivett leoltandó térfogatok hűen reprezentálják magát a hígítást. Ez kellően nagyszámú párhuzamos mellett statisztikailag teljesíthető. Három egymást követő hígításból számlálunk telepeket. Ezeket bizonyos feltételekkel átlagoljuk.