A szójabab (Glycine max) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény.
A szójabab tömegének kb. 60%-át olajok és fehérjék alkotják, ebből a fehérje 40% és az olaj 20%. A maradék kb. 35%-ban tartalmaz szénhidrátot és 5% szervetlen anyagot.
A szójafehérjék nagyobb része hőálló fehérje, ezért magas hőmérsékleten kell főzni.
A fő szénhidrátok az érett szójababban a diszacharid szacharóz (2,5–8,2%), a triszacharid raffinóz (0,1–1,0%) amelyben egy szacharóz és egy galaktóz kapcsolódik egymáshoz, és a tetraszacharid sztachióz (1,4–4,1%) amelyben egy szacharóz két galaktózzal kapcsolódik. A raffinóz és a sztachióz védik a babokat a kiszáradástól, de az ember számára nem emészthető cukrok ezért flatulenciát és hasi diszkomfortérzést okozhatnak.
A szója oldhatatlan szénhidrátjai poliszacharidok: cellulóz, hemicellulóz, és pektin. A szója legtöbb szénhidrátja rostanyag.
A szójabab genistein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogén molekulák.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3jabab