Cserszömörce (Cotinus coggygria)

Kép forrása
http://www.cserszomorce.lapok.eu/foldal
Leírás szerzője
Tolner Mária

Cotinus coggygria

Népies neve: szumák, cserzőfa, szömörcefa

A szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik. Hazánkban a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben található, de élénk sárgába, majd tűzvörösbe váltó őszi lombkoronája miatt kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeket kedveli. 

Rügyei aprók, szórt állásúak, gömbölydedek, vörösesbarnák a félhold alakú, a nagy levélripacs kiugró levéltalpon ül. Hajtásai vékonyak, hengeresek, világosbarnák. Levelei kerekdedek vagy fordítottan tojásdadok lekerekített csúcsúak, ép szélűek, lemez alapjuk hirtelen elkeskenyedő. Ősszel a rikító sárgától a vérvörösig csodálatosan színeződnek. Virágai vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, fürtökből, összetett piramis alakú, végálló dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Termései apró, piros, éréskor barna csontárok. Fája színes gesztű, finom, szövetű, selymes fényű, aranysárga színű.

A növény ágrész nélküli zöld levelét hasznosítják gyógyászati célokra, melynek gyűjtési ideje május, június.

A levéldrog cseranyagban rendkívül gazdag, tartalmaz még flavonoidokat, szerves savakat, illóolajat is.

Bizonyítottan jó gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és összehúzó szer. Használata javasolt bélhurut, gyomor- és bélvérzés esetén, de külsőleg is alkalmazzák szájöblögetőként fogíny- és torokgyulladás ellen. Aranyeres bántalmak során ülőfürdőt is készítenek főzetéből.

A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki.

Fája hazánkban kedvelt kelmefestőszer volt a kézműiparban, a népművészek ma is használják.

A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.

Szerző által felhasznált források

http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Cserszomorce?id=47

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersz%C3%B6m%C3%B6rce