Retek, fekete (Raphanus sativus)

Kép forrása
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Root_z01_schwarzer_rettich.JPG&filetimestamp=20070312072449
Leírás szerzője
Tolner Mária

Raphanus sativus

Népies neve: kerti retek

A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. Közismert zöldség, ami konyhakertekben is jól termeszthető. Kétéves, lágy szárú zöldségnövény. Répateste (gumó) kialakításában a szár és gyökér együttesen vesz részt. Gyökérzete főgyökér, az alsó csúcsi részen gyönge elágazásokkal. Levélzete: szeldelten tagolt tőlevelek, levéllemeze serteszőrös, levélnyele húsos. Szára (maghozó) 100-130 cm magas, elágazó. Virágzata levéltelen fürt, a káposztafélékhez hasonló szerkezetű. Fehér vagy rózsaszín, többségében idegenmegporzó. Termése 3-5 cm hosszú, zárt becő. Magja világos sárgásbarna, tojás alakú. Ezermagtömege 6-10 g. Csírázási képessége 85-95%-os, majgja 4-5 évig vethető, 5-8 nap alatt kikel. Tenyészideje: a gumó 90-130 nap alatt válik szedéséretté, magját a második évben júliusban aratjuk.

A friss gyökér fontos hatóanyagai a mustárolaj-glikozidok és a C-vitamin.

A fekete retek közismerten jó köhögés, rekedtség, megfázásos megbetegedések ellen, továbbá alkalmazzák légúti betegségek gyógyítására. A friss retek elősegíti az epe és a gyomornedvek elválasztását. Ismeretes antioxidáns tulajdonsága is. Enyhe májvédő hatású.

A fekete retek gyógyító hatását ősidők óta ismerik.

Már az ókori egyiptomiak is nagy becsben tartották. Egyes források szerint a piramist építő rabszolgákat retekkel etették, hogy erőre kapjanak tőle.

A népi gyógyászatban a sózott retek nedvét szeplő elleni szerként használták.

A retek csípős lesz, ha megöregszik, azaz nem veszik ki a földből időben.

Szerző által felhasznált források

http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Fekete_retek?id=70

http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/retek.html