Verbascum phlomoides
Népies neve: farkkóró, borjúfarkfű, fáklyafű, mezei gyertya, sárga virág, királygyertya
A tátogatók (Scrophulariaceae) családjába tartozó, erdőtisztásokon, réteken, legelőkön élő kétéves növény. Első évben csak a tőlevelei fejlődnek, a második évben pedig a szárai erősödnek. Sárgásan nemezesen szőrös tőlevelei rozettát alkotnak, igen rövid nyelűek, elliptikusak. Szárlevelei a következő, alsóbb levélig lefutók. Tömött virágfüzéreiben rövid kocsányú, 2-5 cm hosszú virágok nyílnak, a nem szigorúan sugaras szimmetriájú párta átmérője 3,5-5 cm. Porzói közül a két rövidebb fehéren gyapjas szőrös, a három hosszabb pedig kopasz.
A növény virágját használják gyógyászati célokra. A kinyílt virág pártáit csészéjükből kiszedve, a reggeli órákban kell gyűjteni, mert később becsukódnak. Virágzása a nyári hónapokra esik. A virágot a tűző napra kitéve kell megszárítani, mert csak gyors száradás mellett őrzi meg szép sárga színét.
A virág triterpén szaponinokat (verbaszkoszaponinokat), flavonoidokat, nyálkaanyagot, iridoidokat tartalmaz.
Az ökörfarkkóró ismert izzasztó és nyálkaoldó. Hatóanyagai (szaponinok) "oldják" a letapadt váladékot, így megkönnyítik a felköhögést. Az ökörfarkkóró - iridoid tartalma miatt jó - gyulladáscsökkentő gyógynövény, továbbá alkalmazzák szénanátha esetén. A népi gyógyászatban ülőfürdőnek elkészítve aranyeret, bőrbetegségeket kezelnek vele.
Az ökörfarkkórót használják fejmosó szerként is, mert ápolja a hajat.
http://www.gyogynovenyhatarozo.hu/gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9nyek/%C3%96k%C3%B6rfarkk%C3%B3r%C3%B3-sz%C3%B6sz%C3%B6s
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Okorfarkkoro_szoszos?id=82