Ország: Állatok
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertélyűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Lumbricina
Család: Megascolecoidea
Nemzetség: Enchytraeus
Faj: albidus[1]
Megjelenés, méret
Kisebb termetű fehér gyűrűsférgek. Hosszuk 3-4 cm, átmérőjük kb. 1 mm.[2] . Mint a többi kevéssertéjő győrősféregnél általában, az elsı és az utolsó szegmentum kivételével itt is minden szegmentumon 4 csoportba rendezetten (két dorzo-lateralis és két ventrolateralis sertecsomóban) találhatók a serték. Szősertéik nincsenek. [3]
Szaporodás
A közönséges televényféreg hímnős. Párosodás során két egyed kölcsönösen kicseréli spermakészletét, majd petéket taralmazó kokonokat rak le. Testén a XII-XIII szegmentumon mirigyes megvastagodás, ún. nyereg található. Ennek a párosodásban és a kokon készítésben van szerepe.[3] Az egyedfejlődés sebessége több tényező mellett első-sorban a hőmérséklettől függ: tarthat akár néhány héttől fél évig is.[4]
Elterjedés
Közép-Európában a televényféreg fajok száma valószínűleg 200–300 között van. Ezek körülbelül 20 nembe sorolhatók. Sok fajnál és nemnél azonban égetően szükséges a felülvizsgálat. Ezeket gyakran igen csekély morfológiai különbségek alapján minősítették önálló fajjá. [4]
Általában a televényférgek elterjedtek az egész világon, a trópusoktól a sarkvidékekig [3]
Szerepük a talajban, felhasználásuk
A televényférgek szerepe a talajban található szervesanyagok bontásában hasonlóan fontos, mint a földigilisztáké.
Ezek az élőlények, összehasonlítva más talajlakó állatcsoportokkal, meglehetősen érzékenyen reagálnak a vegyi anyagokra. Ezért gyarkan alkalmazzák őket öktoxikológiai tesztek során. [4]