Hunyor, pirosló (Helleborus purpurascens)

Helleborus purpurascens  VÉDETT!

Népies nevei: a kehgyökér, táragy, tályoggyökér

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkák (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó faj. Hegy és dombvidékek évelő növényei, és kedvelik a meszes talajú területe­ket. A Kárpát-medencében 3 fajuk őshonos. A pirosló hunyor igazi Kárpát – medencei bennszülött.

Virágzáskor csak vaskos, hengeres, húsos szára látható. Csúcsán egy vagy két virág fejlődik. A csészelevelek zöldes-piros színűek, számuk öt. A szirmok mézfejtőkké módosultak. A virág felett néhány lándzsás levélkére osztott gallérlevél ül. Elvirágzás után virága nem hullik szét, a zöldessárga porzók helyét a termés foglalja el. Levele csak ekkor kezd el fejlődni, majd egész nyáron át megmarad. A levelek nagyok, tenyeresen osztottak, a levélékék lándzsa alakúak fűrészes szélűek, hosszú nyélen emelkednek a talaj fölé. Márciusban kezd virágozni, ekkor még elég napfény jut a talajra. A hunyorok nemes változatai kedvelt kerti növények. Mérgezőek! Védett, eszmei értéke 5000 forint. Magyarországon főleg a Bükk hegységben tömeges, a Dunántúlon hiányzik.

A drog 0,4-0,5 százalék erős hatású, szívre ható glikozidokat, továbbá szaponinokat és illóolajat tartalmaz.

A népi gyógyászatban humán- és állatbeteg­ségek gyógyítására egyaránt használtak. A hunyorfajok gyökereit is táragyökér vagy tályog-gyökér néven ismerték, gyűjtötték, és sok he­lyütt piacokon árusították a „tályoggyökeres emberek.”

A modern orvoslásban a növény gyökeres gyöktörzséből előál­lított kivonatokat és gyógyszereket használják.

Gyógytea, vagy más, házilag elkészí­tett gyógyszer alkalmazása a MÉRGEZÉS veszélye miatt nem ajánlatos. Gyári készítményeit moz­gásszervi betegségek kezelésére használják.