Szelídgesztenye (Castanea sativa)

Kép forrása
http://www.egzotikusdisznovenyek.hu/node/166
Leírás szerzője
Tolner Mária

Castanea sativa

A bükkfafélék (Fagaceae) családjába a szelídgesztenye (Castanea) nemzetségbe tartozik.

Nemzetségének 12 fajából  egy honos Európában, a többi Észak-Amerika és Kelet-Ázsia vidékén él.

Hajtásos állapotban az ezüst hárssal lehet összetéveszteni, levelei egyik másik hazai fafajéra sem hasonlítanak. Hazánkban a Dunántúl melegebb területein találkozhatunk nagyobb állományaival, egyébként az egész ország területén előfordul szórványosan. Kérge fiatalon szürke, majd később barnás árnyalatú és csavarodottan bordázott. Leveleik nagy méretűek, lándzsás alakúak, a levél széle erősen fogazott. Virágzata barka virágzat. A virágzat 10-30 cm magas felálló, kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagyrészét adó porzósvirágok felül helyezkednek el. A lepel halványsárga, a bibék vörösek. Barkavirágzata lombfakadás után nyílik. A termés makk, melyet 5-6 cm átmérőjű tövises kupacs borít, terméságazatban fejlődik. Bő termést csak az igazán meleg területeken érlel. Fája elsőrendű, kemény, ipari felhasználásra is alkalmas. Termése az ember számára is fogyasztható, sokféleképp hasznosítható.

A gesztenye legfőbb jellemzője, hogy rendkívül sok szénhidrátot - 100 grammja 28-44 grammot -, azon belül pedig 17-25 % keményítőt tartalmaz. Ugyancsak gazdag zsír-, olaj- és fehérjeforrás (4,8%). Ennél fogva nem kifejezetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz képest valamivel soványabb. 100 grammja feldolgozatlanul, azaz például cukor hozzáadása nélkül 180-210 kcal (mintegy 700-800 kJ) energiát rejt. 8,1 gramm növény rostot is megeszünk vele. Vitamintartalma kevésbé markáns, leginkább C-vitamint (27,3 mg) lelhetünk benne, E- és B1-, B2- és B6-vitamint, némi niacint és pantoténsavat tartalmaz. Az ásványi anyagok közül sok káliumot (640 mg), 82 mg foszfort, kalciumot, magnéziumot tartalmaz. A nyomelemek közül a vas, cink, mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben.

Hatóanyagai:alanine, arginin, aszparaginsav, betulin, cellulóz, cink, cserző anyag, fenilalanin, flavonoid, foszfor, galluszsav, glicin, glutaminsav, hisztidin, izoleucin, kalcium, kálium, keményítő, koffeinsav, leucin, lizin, magnézium, mangán, metionin, nátrium, pektin, prolin, réz, szacharóz, szaponin, szénhidrát, szerin, tannin, tirozin, treonin, triptofán, ursolsav, valin, vas, C vitamin.

A szelídgesztenyeméz sötétbarna színű, az egyik legfinomabb, különleges aromájú, de ritka mézféle. Úgy tartják, hogy visszérproblémák és trombózis megszüntetésére is alkalmas.

Fája, virágja, kérge és maghéja egyaránt sok tannint tartalmaz, melynek érösszehúzó, vérzéscsillapító hatása jó szolgálatot tesz hasmenés idején vagy vérző sebek kezelésénél. Leveleinek és kérgének cseranyagai (galluszsav, ellagsav, quercetin, castalagin) gyulladásgátló, összehúzó és köptető hatásúak. Forrázatát lázas betegségek ellen adták, illetve gargarizáló szerként légúti gyulladásos betegségek és kínzó köhögés kezelésére. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak. A Bach virágterápiában a gesztenyebél nyer alkalmazást.

Szerző által felhasznált források

http://novenyhatarozo.info/noveny/szelidgesztenye.html

http://www.novenykatalogus.hu/noveny/szelidgesztenye/?nid=18317&sid=

http://www.hazipatika.com/topics/zoldseg_gyumolcs/articles/Gesztenye_a_krumpli-helyettesito_eletmento?aid=20070919163759

http://fitoterapiakalauz.hu/szelidgesztenye-castanea-sativa/