Spenót vagy paraj (Spinacia oleracea)

Spinacia oleracea

Népies nevei: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.

A spenót vagy paraj a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.

Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2-30 cm hosszúak, 1-15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3-4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak.

Termése gyakran tüskés felületű, 5-10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Magas fehérjetartalmú (a szárazanyag 30%-a fehérje). Ásványi anyagok közül különösen gazdag vasban, magnéziumban, káliumban és kalciumban, ugyanakkor foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Vitaminok közül az A- és a C-vitaminból fordul elő benne jelentősebb mennyiség.

Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására.

A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.