Szója fajok (Glycine spp.)

Glycine spp.

Hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozik.

Az egyéves, lágyszárú szója a legrégebben termesztett növények közé tartozik. Ősi típusának (G. soya Sieb et Zucc., syn.: G. ussuriensis Regel & Maack) gyökere 150-200 cm mélyre hatol a talajba. Szára 50-120 cm magas, felálló, bozontos szőrű. Levelei tojásdadok, hármasan összetettek. A levélhónaljakban fürtökbe rendeződött önmegporzó virágaik rövid kocsányúak, fehér, rózsaszín vagy lila színűek. Termése szőrös hüvely, melyben a babhoz hasonló alakú magvak találhatók. Őshazája Délkelet-Ázsia és Mandzsúria. Az ősi típusból szelektációval állították elő a kultúrszóját [G. max (L.) Merr., syn.: G. hispida (Moench) Maxim], melyet ma óriási mértékben termesztenek.

Felhasznált részek, drogok: a magvak (Soyae semen), illetve az említett szójafajok magvaiból előállított finomított és hidrogénezett zsíros olaj (Soyae oleum raffinatum, Soyae oleum hydrogenatum).

A szójabab főbb hatóanyagai szénhidrátok (20-25%), fehérjék (35-40%), lipidek (15-18% zsíros olaj, linolsav- és az olajsav észter főbb összetevőkkel; 2-3% foszfolipid, ún. lecitin) és izoflavonoidok (geniszteint, daidzein és ezek származékai).

A szójalecitin és -foszfolipid koleszterinszint-csökkentő, a foszfolipid ezenkívül májvédő; a szója izoflavonoidok antioxidáns, érplakkok képződését gátló, daganatellenes és fitoösztrogén anyagok; a zsíros olaj bőrtápláló, a bőr szárazságát csökkentő, a bőr gyulladását mérséklő; a fitotej a bőr vízvisszatartó képességét és rugalmasságát fokozó.

A szójamag hatóanyagait tartalmazó készítményeket a kórosan magas koleszterinszint csökkentésére, a máj méregtelenítésére, hormonpótló terápia helyettesítésére, illetve az emlő- és prosztatatrák megelőzésére; a zsíros olajat és a fitotejet kozmetikai készítmények vivő- és hatóanyagaiként.

A fitoösztrogén hatású szója vegyületek nagy dózisban történő adagolása különösen serdülő- és gyermekkorban, valamint össztrogéndependens daganatban szenvedők esetében lehet kockázatos.