Campodea fragilis (lábaspotrohú)

Rendszertani besorolás [1.]
• Ország (Regnum): Állatok (Animalia)
• Törzs (Phylum): Ízeltlábúak (Arthropoda)
• Altörzs (Subphylum): Hatlábúak (Hexapoda)
• Osztály (Classis): Entognatha
• Rend (Ordo): Lábaspotrohúak (Diplura)
• Alrend (Subordo): Rhabdura
• Főcsalád (Superfamilia): Campodeoidea
• Család (Familia): Campodeidae
• Nem (Genus): Campodea
• Faj: Campodea fragilis
6 család tartozik ide.

Előfordulás, élőhely
Lábaspotrohúak (Diplura) kezdetleges szervezetű, ősi szabású rovarrend. A Campodeidae-család az egész földön mindenfelé elterjedt. Talajlakó ízeltlábúak, gyakran fordulnak elő nedves talajban, korhadó levélrakások alatt, nedves fakorhadékban, kövek alatt, régi nedves deszkák alján. Fénykerülők. Barlangokból is ismerünk Campodeakat [1.].

Morfológia, felépítés:
2−10 mm hosszú. 11potrohszelvény végén lévő fartoldalékok (cerci) hosszú fonálszerűek, vagy rövidek és fogószerűen meggörbültek (zsákmány megragadására). Fejük kerekded, vagy hosszúkás, csápjuk hosszú, gyöngysorszerűen ízelt. Rágó szájszervüket a fejtokba visszahúzva tartják. Táplálkozáskor kiöltik. Szájrészeik „entotrophok”, mert rágójuk és állkapcsuk nem ízületileg van összekötve a fej külső falával, mint a többi rovarokon, hanem alaprészeivel a fej belsejébe van bemélyesztve, úgyhogy csak a hegyük nyúlik ki. Alsó ajkuk nagyrészt összenőtt a fej falának a szomszédos részeivel [1.]. A pont és az összetett szemük egyaránt hiányzik [2.]. Minden Diplurának háromszelvényes tora, és hat lába van. Táplálkozás Táplálékuk különböző bomló hulladékokból, állati és növényi lágy anyagokból áll. Malpighi-edényeik gyakran hiányzanak. A lélekzést a tracheákon és a fínom bőrön kívül vékonyfalú ventrális zacskók végzik, amelyek párosával a potrohszelvények hasoldalán helyezkednek el és rendesen be vannak húzódva. Nagyon nedves levegőben vér duzzasztja meg őket, úgyhogy hólyagszerűen előbuggyannak [3.]. A mindenevők fartoldaléka fonálszerű, a ragadozóké fogószerű [2.].

Szaporodás
A 8. potrohszelvény sternitje hátulsó szegélyénél van a páratlan ivarnyílás. A hímek a nyeles ondótokokat a talajra helyezik,a nőstények ivarnyílásának ajkai felszippantanak. Petéiket maguk készítette földalatti kamrák falába rakják. Némely fajok őrzik és védelmezik. Néha előfordul a peteevés. A petéből kibújt lárvák teljes szelvényűek. A lárvák és az imágók is vedlenek életük végéig 30 alkalommal. Több évig élnek [2.].

Szerepük az ökoszisztémában: Ember által nem veszélyeztetett faj.