Rendszerezés:
Ország | Állatok (Animalia) |
Törzs | Ízeltlábúak (Arthropoda) |
Altörzs | Csáprágósok (Chelicerata) |
Osztály | Pókszabásúak (Arachnida) |
Rend | Pókok (Araneae) |
Család | Karolópókok (Thomisidae) |
Nemzettség | Xysticus |
Faj | Xysticus luctator |
Tulajdonságok:
A hossz a nőstényeknél 7−10 mm, a hímeknél 6−7 mm. Jellegzetes testtartásukról könnyen felismerhetők. Előre-hátra illetve oldalra is tudnak mozogni, illetve futni. Alapjában vörös-barna színű. Potrohuk hát-hasi irányban egy kissé lapított. Potroha teteje sötét barna, oldala többé-kevésbé világosabb. Potroha teteje enyhén mintázott, a hímeknél világos csíkok láthatók. Szövőszemölcseik rövidek, hálót nem szőnek csak biztosítókötelet és kokont. A láb sárgás-barna, narancsos-barna. Az első két pár láb proximálisan sötétbarna és foltokban sötétebb. Hátulsó lábakon a sötét foltok világosabbak, mint az elsőkön. Az első két pár lábuk erőteljesebb, egyformán hosszabb, mint a harmadik és negyedik pár láb, és többnyire feltűnően széttárva tartják („karoló” láb). Fejtorának oldala sötét barna és közepén sárgás-barna, narancssárgás-barna színű sáv húzódik, ami nagyon elmosódott. Szemük hiányzik, vagy csak nagyon fejletlen. Az ivarlemez egy nagy, többé-kevésbé keresztirányú-ovális gödröcskéből áll.
Elterjedés:
Ez a ritka faj főként Közép-, és Kelet-Európában terjedt el, de találtak Ázsiában is egyedeket.
Táplálkozás:
A karolópókok nevüket onnan kapták, hogy táplálékukat „karolólábaikkal” ragadják meg: első két pár lábuk jóval hosszabb a második két párnál. Növényeken vagy a talajon egy helyben, „tárt karokkal” üldögélve várják prédájukat akár órákig is. Ha a zsákmány elég közel kerül, átölelik és felfalják.
Pókszabásúak szaporodása:
A pókszabásúak váltivarú állatok. Mivel párzószerve csak néhány fajainak van, a spermát a hímek kis szövedékbe helyezik. Ezt a talajra, kövekre, növényekre rakják. A nőstények innen veszik fel az ivarkészülékükkel. Más fajok hímjei a csáprágó, tapogatóláb vagy valamelyik járóláb segítségével maguk juttatják a nőstény ivarnyílásába a spermát. Bár vannak elevenszülő (vivipar) fajok is a pókszabásúak rendszerint megtermékenyített petéket raknak le. Sokszínű petéjük barázdálódása felületi típusú (segmentatio partialis superficialis). Számos faj gondozza az utódait.
A Xysticus luctator párzási időszaka nyáron van. A selymes kokonba zárt, növényre ragasztott petéket a nőstény őrzi. A kikeléshez 2-3 hét kell, hogy elteljen. Körülbelül 1 évig élnek.
Állattan (Szerkesztette: Bakonyi Gábor), főiskolai jegyzet