Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök: (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Család: Egérfélék (Muridae)
Faj: Mus agrarius Pall
Előfordulás, élőhely
A mezei egér előfordul Európában, Szibériában, Közép-Ázsiában és a hegységekben 2000m magasságig.
Erdőkben, erőszéleken, kertekben, fátlan mezőkön, faodvakban és a szénakazalban bújik meg. Télen a hideg miatt kamrákba, raktárakba, házakba húzódik meg, és amilyen gyorsan lehet a lakás felső részében, a padláson telepszik meg.
Morfológia, felépítés
A mezei egér kb. 20cm hosszú állat, melyből 6-8cm az állat testhossza, a farok pikkelygyűrűinek száma mintegy 150. Teste és farka barnás-sárgásszürke, míg lábai és hasa fehér színű. 8 emlője van.
Táplálkozás
A szabadban gabonafélék kalászaival, fűvel, cseresznye- és bükkfamagvakkal, dióval, szorult helyzetben akár fakéreggel is táplálkozik. Szívesen fogyaszt ugyanakkor rovarokat, ízeltlábú állatokat és férgeket, sőt, apró madarak is képezhetik táplálékát. Jellemző rá, hogy télire készletet halmoz fel.
Szokások
Nem alszik téli álmot. Éjjel-nappal aktív állat, bár napközben ritkán látható, inkább éjjel tevékeny. Látása rossz, viszont hallása nagyon érzékeny, főleg magas hangokra. Ügyesen mozog, jól ugrik és úszik.
Szaporodás
Mint minden egérfaj, a mezei egér is nagyon szapora állat, főleg meleg helyeken, ahol egész évben szaporodik. Évente 5-6 alkalommal kölykezik. Akár 1000 ivadéka is lehet, ha a megfelelő körülmények biztosítottak számára. Élettartama 2-4 év.
Szerep az ökoszisztémában
Rágcsáló. Ragadozó madarak tápláléka.
Szerep a talajban
Ha a talaj puha, "szivacsos", akkor valószínű, hogy ott mezei egér van jelen.
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett állat.
Ember általi hasznosíthatóság
Az ember számára sok kárt okoz. A téli időszakban a házakba behúzódva sok mindent megrág.