Rendszertani besorolása :
Ország (regnum): Állatok (Animalia)
Törzs (phylum): Gerinchúrosok ( Chordata )
Osztály (classis): Kétéltű ( Amphibia )
Rend (ordo): Farkatlan Kétéltű ( Anura )
Család (familia): Valódibéka – félék ( Ranidae )
Nemzettség (genus): Rana
Faj (species): R. dalmatina
Előfordulás , élőhely :
Egész Közép- és Dél-Európában honos, de Ázsia nyugati területein is megtalálható. Hazánkban mind sík, mind dombvidéken általános. Kedveli az erdőket, ártéri fűzeseket, erdei nedves réteket. Kedvelt élőhelyei az ártéri erdők.A telet az iszapban tölti .
Morfológia , felépítés
Közepes termetű, vékony testű bajszos béka, testméret elérheti az 5−7 centimétert, a nőstények ennél nagyobbak is lehetnek. Hegyes orrú, szeme barna, írisze vízszintesen ívelt. Alapszíne drappos barna, lábán, hátán sötétebb foltokkal, hasa sárgásfehér néha kissé rózsaszínes beütéssel, a gyepi békával szemben egyszínű, márványozottság nélküli, hátán általában egy sötétebb V alakú foltot hord. Dobhártyája a gyepi békáénál kisebb, és közelebb helyezkedik el a szemhez. Hátsó lábain többnyire jól kivehető a kb. 10 sötét keresztsáv. Az erdei béka lába a leghosszabb, hátsó lábát a test mellett visszahajtva a bokaizület túlér az orrcsúcson. A leghosszabb ugrásra képes bajszos békánk, ugrása meghaladhatja a másfél métert.
Táplálkozásuk
Rovarokat, kukacokat és csigákat eszik. Gyorsan ölti ki ragadós nyelvét. Áldozatát gyorsan kapja el. Kedveli a pókokat, rovarokat, férgeket és házatlan csigákat.
Szokások
Októbertől márciusig téli álmot alszik. Telelésből csak március második felében jön elő, s nem sokkal később megtörténik a peterakás. Kizárólag ebben az időszakban találhatjuk a vizekben. A kifejlett állatok napközben a növényzet vagy az avar alatt tartózkodnak, de borús, párás időben többnyire nappal is aktívak.
SzaporodásUK
A februári párzás után a nőstény lerakja petéit (600−1500 db). Az ikrákból ezernyi kis ebihal fejlődik néhány nap alatt. Majd kis békákká alakulva a szárazföldre költöznek 2−3 hónap múlva. Peterakás után a béka inkább az erdőben tartózkodik.
A kopoltyúval lélegző ebihalak vízben élnek és tüdővel lélegző, szárazföldön élő békákká változnak.
Veszélyeztetettség
A hegyvidékeken élő állatok - különösen a szárazabb hegységekben − csak kevés megfelelő szaporodó helyet találnak, ezért kénytelenek keréknyomokban és egyéb, hamar kiszáradó vizekben petézni. Ez egyes térségek állományát kedvezőtlenül befolyásolja, mivel ezek gyakran az ebihalak átalakulása előtt kiszáradnak. Nem veszélyeztetett faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft.