A jegyespók széleskörűen elterjedt Nagy-Britanniában, Nyugat-, Közép-Európában. Ez a faj pákban és bokrokban található meg. Könnyen felismerhető a megkülönböztető nyíl-szerű mintáról a potrohán, ez nem jellemző a többi brit fajnál. Azonban ez a minta halvány az idősebb nőstényeknél, és sötét szürkés-barnára változik, amikor a petéikre vigyáznak. A testszínük változhat a világos sárgás-barnától egészen a sötét szürkés-barnáig.
A nőstények kb. 5,5−8,5 mm nagyságúak, míg a hamek 5−7,5 mm-esek.
A jegyespók a fákon és bokrokban vadászik, és párosodik. Az udvarlás ideje alatta hím magas, éles búgásszerű hangot bocsájt ki, ahogyan vibrálja a potrohát a levélen. Ez a hang nem mindig hallható idős embereknek.
Mindkét nem általában nyár közepén látható, a nőstények akár őszig is elélhetnek. Az utódok a talaj közelében, faleveleken, a kéreg alatt találhatóak ősszel és télen.