Rendszertani besorolás:
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Család: Kövipókok (Gnaphosidae)
Nem: Gyászpókok (Zelotes)
Faj: Trachyzelotes Pedestris
Előfordulás, élőhely:
Egész Európában, és Szíriában elterjedt faj. Kövek alatt, az avarban, nedves réteken, a füzesekben található. Kedveli a nyirkos helyeket.
Morfológia, felépítés:
Két testtájra osztható fel: elő- (prosoma) és utótest (opisthosoma). A szelvényezettség külsőleg egyik testtájon sem fedezhető fel. Az előtesten szájnyílás előtt a végtag eredetű két ízű csáprágó, amelynek disztális ízéből, a csípőkarmokból a méregmirigy csatornája nyílik a külvilágba. Csáprágójuk a test tengelyére merőlegesen, lefelé irányul. A második pár végtag szintén módosult, tapogatólábnak (pedipalpus) hívják. Ennek elsődleges funkciója a taktilis érzékelés, a hímeknél azonban bonyolult struktúrájú másodlagos párzó szervvé módosult. Az előtest további függelékei a 4 pár járóláb. A vöröslábú gyászpók lábszárai, lábfejtői és láb ízei narancssárgák. Lábuk erőteljes, aránylag vastag, dúsan sertézett, és tüskéket visel. Az előtesten található továbbá a 8 szem, melyek két sorban helyezkednek el, az elülső szemsor középszemei feketék, a többi szem világos.
Az utótest végén találhatók a szövőszemölcsök. A szövőmirigyek kivezető nyílása ezek csúcsi részén vannak. Elülső szövőszemölcseik cső alakúak, és egymástól el vannak választva. Potrohuk hengerded, enyhén lapított. Az egész állat fekete, kivéve lábai. Nincs fonálszűrője. A hím 4,5-6 mm hosszú, míg a nőstény 6-9 mm-es.
Táplálkozás:
Nem készít fogóhálót, éjszaka vadászik a talajon. Rovarokkal táplálkozik.
Szokások:
Nappal kövek alatt, illetve az avarban található, éjszaka vadászik. A kifejlett állatokkal májustól júliusig lehet találkozni.
Szaporodás:
A párzást megelőzően a hím udvarol, táncot ad elő a nősténynek, hogy közel engedje őt magához. A hím tasakot sző, amibe belehelyezi spermáját. Ebbe belemeríti tapogatóját, amivel „felszívja” a spermát. A párzás során a hím behelyezi tapogatóját a nőstény ivarnyílásába. A spermát a nőstény egy testüregben tárolja, és a tojásrakásnál használja fel. A semelyembe csomagolt tojásokat nevezzük kokonnak. A lárvaalak csak kis mértékben tér el a kifejlett állat alakjától.
Nem védett.
Dr. Móczár László: Állathatározó II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984
Dr. Dudich Endre és Dr. Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
Dr. Loksa Imre: Magyarország állatvilága, 18. kötet, Arachnoidea., 2. Füzet, Akadémiai Kiadó, 1969
Rod Preston-Mafham: Pókok és skorpiók, Holló és Társa Kft., 1998