A mélyfúrási geofizika (karotázs, fúrólyukszelvényezés, fúrólyukgeofizika) azokat a geofizikai módszereket foglalja magába, amelyek a fúrásokkal harántolt formációk jellemzőit vizsgálják, és/vagy a fúrólyukak állapotának meghatározásával foglalkoznak. A mérést a fúrólyukban a jeltovábbítást végző kábelre rögzített szonda, vagy több szondából álló szondavonat (mérőkocsiból vezérelt, csörlős) segítségével végzik. A mért szelvényekből legtöbbször az érintetlen képződmény földtani adatait kell meghatározni. A szondák a fúrás miatt megváltoztatott környezetben (természetes állapot megzavarása, a fúróiszap-infiltráció) mérnek, tehát a beavatkozás által módosított mennyiségeket érzékelik. Ezért a nyers szelvényadatokat korrigálni kell a módosító hatásokkal. A vizsgált térfogat alakja és nagysága egyaránt függ a mérési módszertől, és a közegtől. A mérési módszerek főbb fajtái: nukleáris-, természetes potenciál-, fajlagos ellenállás-, és hőmérsékletszelvényezés. A mélyfúrási geofizika legkiterjedtebb alkalmazási területei az olajiparban és a vízkutatásban vannak.
http://www.geovision.com/methods.php Megtekintés 2012.06.08.
Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek, Eötvös Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-463-542-3
Pethő Gábor, Nagy Péter (2011) Geofizika alapjai, Digitális Egyetem http://meip.x5.hu/files/1574 megtekintés 2012.06.11. Megtekintés 2012.06.11.
Szűcs István: Fizikai módszerek a Föld megismerésében: a geofizika tudománya, Földtudományi Alapismeretek 19. fejezet. http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/book.html. Megtekintés: 2012.06. 08.