Elaeagnus angustifolia L.
A keskenylevelû ezüstfa (ezüstfűz vagy olajfűz) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjának Elaeagnus nemzetségébe tartozó faj.
Ágai tövisesek, a hajtások, levelek és a termése ezüstös csillámszőrökkel borított. Nagy tűrőképességű faj, amely rossz talajokon, például szikeseken, városi körülmények között parkokban is tenyészik.
Kezdetben gyors növekedésű, nagy bokor, ami idővel 5-15 méter magas, gyakran ferde törzsű fává nő. Kérge sötétbarna, puha, rostosan felrepedező, hosszú lemezekben leváló. A fiatal hajtások ezüstösek, az idősebb hajtások kopaszak, fényesek zöldesbarnák, majd vörösesbarnák. A hosszú hajtások rügyei tojásdadok, tompa csúcsúak, a rövid hajtások rügyei aprók, kevés pikkelyűek. Levelei lándzsásak, ék vállúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, felül zöldek, alul ezüstfehérek. Májusban nyíló illatos, sárgás virágai a törpe hajtások levélhónaljaiban 1-3-asával nyílnak. Termése ezüstös, majd idővel kissé megbarnuló, lisztes húsú ehető csontár, melyen 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad, a madarak (pl. a fenyőrigó) a téli hónapokban szívesen fogyasztják, magjait (az emésztőrendszerükön áthaladva) sokfelé elhullatják.
Hazája a Földközi-tenger környékétől Mongóliáig terjed. Ázsia meleg kontinentális területein honos, tipikus turáni flóraelem. Legnagyobb mennyiségben a Kaszpi-mélyföldön, az Aral-tó s a Balhas-tó térségében fordul el, ahol a homoki félsivatagok vízfolyásait kísérő vegetáció jellemző növénye. Magyarországon parkokba, erdősávokba korábban tömegesen ültették. Erősen fényigényes, egyébként jóformán mindent kibír: a sovány, száraz, homokos vagy köves talajt, az erős sziket, a szennyezett levegőt. A keskenylevelű ezsütfa egy nitrogénkötő sugárgombafajjal, a Frankia elaeagnival él szimbizisban. Az együttélésnek köszönhetően a keskenylevelű ezüstfa nitrogénben szegény talajokon is képes megélni.
Drogja alkaloidát (Elaeagnin) tartalmaz. A termésben fenol-karbonsavak (4-hidroxi-benzoesav, kávésav, ferulasav, benzoesav, protokatechinsav, vaníliasav, 4-hidroxi-fahéjsav), barna festékanyag és olaj találhatók.
A népi gyógyászatban a levelet és virágot diuretikus és antipiretikus hatása miatt hasznlják, a termést télen étvágygerjesztőként, előételként fogyasztják. Az ezüstfa terméskivonatának bizonyítottan gyomornyálkahártyát védő hatása is van.
Magas vérnyomás elleni tea készül a leveleiből, langyos vízben 6-8 órán keresztül történő áztatással.
Síkvidéki területeinken erősen terjedő, inváziós faj. Nemzeti parkjainkban gyökeresen megváltoztatja az élőhelyeket, és számos ritka és védett növényfajt veszélyeztet, ezért visszaszorítására komoly erőfeszítések folynak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Keskenylevel%C5%B1_ez%C3%BCstfa
BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON - ÖZÖNNÖVÉNYEK II. Szerk: Dr. Botta-Dukát Zoltán és DR. Mihály Botond, Budapest, 2006. ISBN 963 87073 2 1